Az Arvisura egy regevilágon keresztül mutta be a magyar nép ősi életét. A 24 hun törzs szövetsége megalakulásának területe Ordosz vidéke volt.
Itt fejlődött ki az a birodalmi közös nyelv, amelyen a fősámánok, rovósámánok, aranyasszonyok és a szolgálatos sámánok az "ARVISURÁK", azaz Igazszólások sorozatát rótták. E rovók segítségével a mindenkori fősámán összeállította az Arvisuráját.
A delfinek származása
A hihetetlen intelligenciával megálldott emlősök, a delfinek evolúciós őseit a mai napig sem találják. Az arvisura erre a kérdésre magyarázattal szolgál. A rovásírásokból kiderült, hogy a vidáman lubickoló kékségek a Szíriusz bolygoról származnak! A legnagyobb Kaltes-asszony szekerén kis úszómedencében delfineket is hoztak magukkal segítőink, hogy azokkal szórakozzanak. Ezeket a delfineket aztán egy tóba telepítették, ahol azok nagyra nőttek. Amikor Kaltes-asszony bolygójára visszamentek volna, a delfinek észrevették a készülődésüket, és a tóból levezető folyócskán a tengerbe szöktek, ahonnan játékosan magasra szökdelve eljöttek ugyan búcsúzni, de visszamaradtak az ataiszi tengerben. Azóta már nagyon elszaporodtak.
Az Árpádházi királyok titkai
A történelem szerint István királyunknak egyetlen fia volt, Imre herceg kit vadkan ölt meg, mielőtt utódott nemzett volna. Az Arvisura erre a megállapításra rácáfol. A rovásírásokból kiderült, hogy a Szent királyok nem éltek éppen szentéletet! A regék szerint Imre igen gyakran ellátogatott palócföldi útjai során egy Jéne nevű rimalány házába, s bizony a szerelmi kapcsolatuknak hamarosan élő bizonyítéka is született, házasságon kívül és már az apja halálát követően: édesanyja Radnónak nevezte el, akit palóc névadó szerint Pósának hívtak. Némi biozonyíték szolgál arra is, hogy a kis Pósa valóban Szt imre fia. Ugyanis az Árpád-házi uralkodóknak (mivel beavatottak voltak), mindig volt egy bizonyos anyajegy a hátukon. Mikor egy csecsemő megszületett, az volt az első dolog, hogy az apának bemutatták az anyajegyét. Mikor Imre született, Vajknak csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy róla bizony hiányzik ez a családi ismertetőjel. Viszont a kis Pósa hátán már ott volt a jel.
A „kötélnek áll” szólás eredete.
A kötélnek áll szólás az Arvisura szerint őseink házasságkötési szokásából eredeztett szólás. Az ősi időkben az alán Dúl-Béga fejedelem lányai és udvarhölgyei igen kevesen voltak a 72 vitére összesen harminc leány jutott. Ezért a következőképpen oldották meg a párválasztást: kihúztak egy jó hosszú kötelet, amelyre egyenlő távolságokra összesen harminc csomót kötöttek. Minden csomó mellé állítottak egy-egy leányt a kötél egyik oldalára, majd azok egyenként szólíthattak egy-egy daliát a kötél másik oldalára, vagyis ők választhattak párt maguknak. Amelyik legény nem akart a nyilvános párválasztáson kötélnek állni, az menyasszony nélkül maradt. Amikor minden leány talált kedvére való ifjút, akkor az öreg Dúl-Béga fejedelem megáldotta őket, s a kalandozó csapat gazdag hozománnyal megrakodva tért vissza hazájába, az így megszerzett asszonyokkal együtt.
Tk.
Forrás: Arvisura
Könyvajánló: Paál Zoltán:Arvisura-Igazszólás
Az Arvisura regevilágával az ősi élet titkát és igazságát meséli el. A rovásírásoknak köszönhetően jónéhány tisztázatlan, rejtélyes dolog kerül napvilágra. Szentek történetétől egészen a szólás-mondások eredetéig. Pld:Mit is takar a "kötélnek áll" kifejezés az időszámítás előtti kortól kezdve vagy Imre hercegnek valóban nem volt leszármazottja?
Tetszett a cikk?



