Az Arvisura időszámítása alatt természetesen nem egy különálló időmérő rendszert, hanem az eleink által használt kalendáriumi időmérést értjük. Nyilvánvalóan az így kialakult - a természet és a mindennapi élet által diktált ritmusra épülő - korabeli időszámítás egyben az Arvisura időszámítása is.
Az évenkénti holdtölte számítást Ordoszban és Magyarkán, a Nagy-Süán ünnepélyeken határozták meg, a mindenkori havazás beindulását figyelembe véve. Ezt pedig a csillagok járása döntötte el.
Egy medvetoros év 12 holdtöltési hónap azaz holdhónapból állott és a kézművesek havából, amelyben minden 4 évben 1 tárkány-napot tartottak és minden 100 évben, a legakalmasabb időben a Nagyszala napot. Így a csillagászati babiloni év a holdegyenlítő szerepénél fogva helyrebillent. A Névadó feljegyzések 365 napot tartottak nyilván, míg minde negyedik évben volt a tárkányok vizsganapja és ezt minden alkalommal megünnepelték. Minden 100 évben a beavatottak tartottak Nagyszala napot, és ekkor a medvetoros év nem 365 illetve 366 nap volt, hanem 367 nap. Amíg eleinte, a Hold hozzánk csapódásáig 360 nap jelentett 1-1 tűzszerzési évet, ez a beavatottak szerint fokozatosan emelkedett később 365 napra, sőt 4 évenként a tárkány képzősök napjával 366 napra egyenlítődött ki. Minden 100 évben, a Nagyszala napjával 367-re emelkedett a napok száma, s ilyenkor helyreállt az állatkép szerinti Világhónap rendje, amely minden 2160 évben változott. Joli-Tórem, azaz Földanyánk forgása a nagy Mindendségen egyenletessé vált.
Az alábbi táblázatban egymás mellett szerepelnek a korabeli időszámítás és a még ma is használatos, de a középkorban kialakult, úgynevezett katolikus naptár hónapjai. Érdekesség, hogy az Arvisura által feljegyzett korabeli naptárrendszer nem követi szigorúan a modern naptári hónapokat.
| Arvisura | Katolikus | Modern |
| Medvetor hava | Boldogasszony hava | Január |
| Szarvastor hava | Böjtelő hava | Február |
| Bölénytor (Fák hava) | Böjtmás hava | Március |
| Báránytor(Rügyezés hava) | Szent György hava | Április |
| Borjútor (Virágzó élet) | Pünkösd hava | Május |
| Gödölyetor (Eper hava) | Szent István hava | Június |
| Tehéntor (Aratás hava) | Szent Jakab hava | Július |
| Aranyasszony(Bőség hava) | Kisasszony hava | Augusztus |
| Tigris (Almaszüret) | Szent Mihály hava | Szeptember |
| Oroszlán (Szüretelés) | ||
| Halak (Begyűjtés hava) | Mindszentek hava | Október |
| Disznótor hava | Szent András hava | November |
| Istenfiak hava (Tárkányok) | Karácsony hava | December |
A FÉRAN naptár
A FÉRAN naptár egy jellegzetesen egyértelmű, ősi névadási-ciklus rendszer. Ez az ősi Melegvizek Birodalmának 8-as szaporodási rendszerén alapult.
Rövid története:
A Kr. előtti 48 ezer évtől fejlődő, 63 ezer névből készült, napi 24 nevet tartalmazó névadó naptár Ataisz elsüllyedése (Kr.e. 5038) után, Kr.e. 3970-ben újíttatott fel először. A 24 Hun Törzsszövetség 4 000-es Nagyszalája, az úgynevezett Havaruti Nagyszala határozata alapján a napi 24 nevet tartalmazó FÉRAN-ból a napi 4 férfi és női nevet tartalmazó FÉRAN megküldendő a Melegvizek Birodalmának Tardosi és Pilisi Szentélyébe és ezen szetnélyek alsó világába helyezendő el. Ezzel a Melegvizek Birodalma jogot nyert arra, hogy veszélyeztetése esetén összehívhassa a 24 Hun Törzsszövetségi Nagyszalát, hogy döntsön a neveket viselők biztonságáról.
Amíg az Élet-templomában lévő "Piros" és "Sárga" könyvekben az összes FÉRAN, azaz férfiak és nők nevei szerepelnek, addig a Melegvizek Birodalmában a férfiak és nők neveinek könyvei csupán 12-12 nevet tartalmaztak, mivel a 24 Hun Törzsszövetség keretein belül a Jász síkságon Kr.e. 4020-tól Kr.u. 1625-ig 12 törzs telepedett meg újból.
A FÉRAN értelmezéshez hozzátartozik még az egy-, két-, három- és négylelkű gyermek fogalma. Minden valószínűség szerint ebben a nagyszülőkben lezajló lelki változás, felfrissülés, lelki megújulás tükröződik, melyet egy utód, unoka életfolytatása idéz elő. Az újszülött emberkét annyi lelkűnek nevezték, ahány nagyszülője élt a születésekor. Természetesen az a gyermek újszülött volt az erősebb és jobban fejlett, melynek fejlődéséhez több szeretet sugárzott a nagyszülőktől. A sarjadzó fűszá, bimbócska jobban fejlődik a Nap sugaraitól.
A FÉRAN-ból történő névadás -különösen a kezdetekben- mindent elmondott a 24 Hun Törzsszövetség emberpalántáiról, miután minden törzsnek minden napra esett a törzsnél használatos nevekből egy-egy. Az ezoterikus világszemlélethez tartozik az is, hogy a nevek a mindennapi csillagállások szerint képződtek, miután a 24 hun törzsnek kezdetben egy nyelve volt, mely nyelv Agaba idejéből úz nyelvként ismeretes. Ez a nyelv nagyrészt azonos a mai magyar nyelvvel és a ragozó nyelvek családjába tartozik. Így önálló képzésekre is alkalmas. A nyelv ősisége, rendkívüli rugalmassága, annak ragozhatósága miatt meg lehetett határozni a gyermek nevét abban az esetben is, ha arra a napra csak egytagú név esett. Ugyanis a nevek is kifejezték, hogy hány lelkű a gyermek. Annyi magánhangzós szótagból állt, ahány nagyszülője élt a gyermek születésekor. Például, ha négy nagyszülője élt, de a születésnapján csak egytagú név szerepelt a FÉRAN-ban, a Giz esetén ragozással Gizeh, Gizel, majd további ragozással Gizella, majd végül Gizellácska név felelt meg az újszülött névadásának.
Így a FÉRAN névadásból mindig meg lehetett állapítani a gyermek törzsi hovatartozását, valamint azt, hogy az év melyik napján született, hány lelkű, továbbá a születése időpontjában milyen csillagok, bolygók hatása alatt állott, ezekből lehetett a gyermek tulajdonságaira is következtetni.
Ajánlat: Fórum: Magyariak lássátok!
Forrás: avirsura



