Pünkösdi királynő és királyleány a falu népe közül
„Meghozta az Isten piros pünkösd napját
Mi is meghoztuk királyné asszonykát
Jácintus, Jácintus tarka Tulipánus
Hintsetek virágit az Isten fiának”
„Meghozta az Isten piros pünkösd napját
Mi is meghoztuk királyné asszonykát
Jácintus, Jácintus tarka Tulipánus
Hintsetek virágit az Isten fiának”

A XVIII. századtól új szokásként jelent meg, hogy párokat választottak, nem csak király, királynő is volt. Ezután megkezdődött a királynéjárás. A királyné feje fölé selyem kendőt tartottak, énekeltek, szöveget mondtak és rózsaszirmokat szórnak. Ez a felvonulás egy megrendezett darab. A királynénak végig néma szereplőnek kell maradnia.
„Segéljétek királynénkat,
Királyné asszonyunkat,
Pár tojással, pár kaláccsal
Pár katonaforintokkal”
Királyné asszonyunkat,
Pár tojással, pár kaláccsal
Pár katonaforintokkal”
A felvonulás alatt nagy szerepe van a kosaras leánynak, aki ételt, italt pénzt gyűjtő versikét mond.
Kapcsolódó cikkek
Itthon és külföldön
Bél Mátyás irata szerint (mely 1763-ból való) Pünkösd napján, Csallóközben a Szent Özséb nevezetű faluba zarándokolnak. A szomszédos népeknél a királyválasztást, lóversennyel vagy más ügyességi játékkal kötötték, és kötik össze ma is.
A hagyománnyal összefügg a rózsa, azaz a pünkösdi rózsa. A pünkösdi rigmusokban igen gyakran ismétlődik Szent Erzsébet neve, valószínűleg az életéből ismert rózsacsoda kapcsolódik össze a pünkösdi rózsa fogalmával.



