A svábhegyi Felhő utcában a református templom még mindig épülőben van. A kerítéssel körbevett területen a kertet még nem rendezték el, a bejárati kapuk se készültek el mind. De a templom, mint imádságnak háza, már évek óta működik, és harang szólítja a híveket istentiszteletre. S a harang szava a politikai villámokat is szétzúzta már: szabadon lehetett pályázni templomépítésre, s a józan, figyelmes polgárok, Kálvin hitének letéteményesei, megtalálták a módját, hogy létrehívják több évszázados álmukat.
„Van egy ’hegyen épült város", amely nyitott szívvel és tárt kapukkal várja az érdeklődőket:
A Svábhegyi Református Gyülekezet hirdeti a falon a tábla.

Hogyan szól az új harang?
Csendül-bondul a harangszó, de bizony Budapest többszáz harangja délben vagy istentiszteletek idején nagy zűrzavart keltene, ha nem hangolnák össze őket. Nem lehet ám úgy akárhogy harangot készíteni, ha már van egy a közelben. Ezért aztán a harangszót a szomszédos plébánia nagyharangjának hangolásához igazították. A nagyharang kvintje szólal meg a reformátusoknál. Megvolt ennek az igazodásnak is az előzménye abban az időben, amikor még nem lehetett templomot építeni. Volt idő, amikor a katolikusok adtak helyet az imádkozó református közösségnek.
HarmoNet tipp: Szerelmi legendák Angkorból - a Bantéjszrej-templom >>
Az épület
Már a múlt században is megvolt az igénye a közösségnek a közös imádságra lakhelye közelében. Meg is indult a gyűjtés, de elvitte a pénzt az első, majd a második világháború. Azután pedig még a hegy neve is megváltozott, s örültek a népek, ha nem telepítették ki őket, vagy nem vitték el egy kis munkára Szibériába. Új templomot nem lehetett építeni; a régieket is lerombolták, még az volt a legelfogadhatóbb, ha Technika Házát csináltak egy zsinagógából, s nem rombolták le, mint a Regnum Mariannumot.
Az emberi lélek közösségi igénye azonban nem változott. A pártházak nem pótolhatták a templomot, bár néhányan azt szerették volna. Húsvét helyett nem lett április harmadika-negyedike, pünkösd helyett nem lett május elseje-másodika. Amikor tehát megérett az idő (amihez Gorbacsov és az NDK-s fiatalok is hozzájűárultak), a gyülekezet megerősödött lelkileg és anyagilag is, megszerezték a templom számára a területet az önkormányzattól. Az építkezést a hívek önzetlensége és jelentős anyagi áldozatvállalása tette lehetővé a kormány és az egyházkerület hozzájárulásával. Az úniós pénzeket jóra is fel lehet használni, nemcsak korrupcióra.
2005-ben megszületett a a Svábhegyi Református Missziói Egyházközség. Testvérkapcsolatot ápolnak a Délvidéki Torontálvásárhellyel, és a Partiumban Magyarremetével.

A harangtorony
Erre már nem tudtak külső segítséget biztosítani. Ámde a presbitérium egyik tagja fölajánlotta, hogy kifizeti a kőművesmunkákat. A gyülekezet adta össze hozzá az anyagot. Éppen harangszentelésre készült el a torony. Sok ezren gyűltek össze az ünnepre. Megérkezett Lengyelországból a harang, mely:
„az Úrnak 2007. évében” készült. „Ezért tehát, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben” - szól a felírás a harangon.
HarmoNet tipp: Árpád-házi királyok nyomában a Pilisben >>
Közösség
Itt minden a közösség munkája. Először az alagsorban készült el az imaház, ott tartották az istentiszteletet, mellette konyha és gyermekmegőrző van játékokkal. A felnőttekkel egy időben a gyerekekkel is foglalkoznak. Benyitottam a gyülekezeti terembe is, ahol a konfirmandusok fényképeit nézhettem meg. S ami a legfontosabb korunkban: vallási háttértől, felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenkit örömmel fogadnak.
Dobosy Ildikó



