Hol tartunk most a kozmikus létben? Hogyan avatkozhat közbe egy ilyen aprócska lény, mint az ember a Föld légköri viszonyaiba? Naponta hallunk katasztrófákról és nem tudunk megálljt parancsolni az emberiségnek, hogy ne pusztítson el mindent maga körül?

Emberré válásunk, az induvidualizáció, emberi létünk döntő és lényegbeli változást hoz létre a kozmosz megnyilvánulási és fejlődési folyamatába. Az ásványi, növényi, az állati élet-birodalmak és tudatműködések után mi itt és most a fizikai világban, az anyagba merülési, megnyilvánulási folyamatokban annak szinte mélypontja körül vagyunk. Az emberré válással és az utána következő folyamattal kezdődik meg az öntudatra ébredés drámai fordulata.

Miért drámai?
Azért mert amikor szellemi lényként testet öltünk, egy sajátos szinezetet vettünk fel. A tudathordozó eszközöket kialakítva képessé váltunk magunknak is, másiknak is megfogalmazni, hpgy ’én vagyok én’. Viszont ettől kezdve az ember önálló lénnyé vált a természetben. Ettől kezdve bizonyos mértékű szabad akarattal is rendelkezik az ember, mivel elméje, később intellektusa lett, s ezzel vált önálló tényezővé a természetben. 

Ez éppen elegendő ahhoz, amit ma a világunkban magunk körül látunk, ugyanis sikerült komoly zavarokat előidéznünk a természet folyamataiban.



Az emberi tevékenység eredménye

Halljuk, látjuk a televízióban, hogy a természet működésében milyen zavarok keletkeznek főleg akkor, amikor nem kreatívan használjuk az elménket, hanem természetellenesen a tudatos destrukció irányában. Még a stagnálásnak is megvannak a kozmikus következményei. Ha ezt nagy tömegek teszik tartósan, abból nagy katasztrófák lehetnek. 

De hát miért pont az ember vált ilyen önálló elmével rendelkező lénnyé?
Mert az elme világa éppen az ellentétek világa. Az ember ismerheti meg az ellentétpárokat, azok összefüggéseit, kezelésüket.

HarmoNet tipp:
A legtakarékosabb energia: amit nem használunk el >>

Az Ótestamentum

A Biblia úgy írja ezt le, hogy az ember a tudás fájáról evett, de az élet fájához már nem jutott, éppen mert a tudás magára fordította a figyelmét. Észrevette önmagát, és azzal kezdett foglalkozni. Észrevette, hogy ketten vannak, és hogy ketten különböznek egymástól. Nem sokban, de egyszerre éppen a különbözőséget tartotta fontosnak, sőt, ezt a tudást valahogy bűnnek tartotta, el akarta rejteni. Döntési helyzetben került, és a továbbiakban állandóan döntenie kellettmelyik irányba megy, mit tesz, és miért.

A Nagy Bumm
A Nagy Bumm a Keletkezés, a Megnyilvánulás, a fejlődésnek az a része, amikor a teremtési folyamat belerobban a mi idő-tér érzékelési dimenziónkba. A Nagy Bummtól a Nagy Reccsig, a világ széteséséig vagyunk képesek megismerni, az előtt és után számunkra nem érthető teremtési folyamatok zajlanak.


Hogyan lesz a teremtő akaratból energia? Összeállnak a részecskék quarkokká, protonokká, atomokká és így tovább. A berobbanás és az azt követő idő a mi fogalmaink szerint pillanatok alatt történt. De ugyanúgy vissza is fog húzódni, amiként a kilágzés és a belégzés. Univerzumunk a pontnyi fehér lyukból kiterjedt, majd a legnagyobb kiterjedés idején megfordul a folyamat, és az idő tengelyén visszafelé áramlik a fekete lyukba.

Világtojás
Sok nép mitológiája nevezi a világegyetemet tojásnak. Jó szimbólum ez is, egy élő  anyag, amely nem statikus, hanem mindig változó. Szimbólumokon át ismerjük meg az energiákat, a tudatot, a szellemet, ahogyan mindezek összefüggenek, egymásra hatnak. 

A legfőbb feladatunk az lehet, hogy mint emberek, szellemi lények kibontakozzunk, fejlődjünk, megvalósítsuk azt, amit isteni tervnek ismertünk meg. 

HarmoNet tipp: Fejlődő katolikus egyház - Újradefiniálják a főbűnöket >>

A tudós véleménye:

„Mert az alapelv az, hogy az eddigi kísérletek alapján kialakítunk valamilyen elméletet, egy hipotézist. De erről sosem mondjuk azt, hogy ez a végső igazság, csak annyit, hogy eddig egy kísérlet sem mondott ennek ellent. És ha ez alapján számításokat végzünk, berendezéseket építünk, akkor ezek mindig működnek. Például az, hogy jelenleg hatszázmillió autó van a világon, azt bizonyítja, hogy a mérnökök a motor tervezésében jól használták a fizika elveit, a kémikusok jól határozták meg, hogy miből kell állnia a benzinnek, hogyan kell porlasztani, stb. Tehát mi jogosan gondoljuk, hogy a természeti törvények nem változnak. De ebben igazából csak hiszünk. Abban a pillanatban, hogy a hipotézisnek egyetlen kísérlet ellentmond, újat kell találni...  Nagyon vicces, hogy ha a quarkok közel vannak egymáshoz, akkor szabadnak tűnnek, de nem igazán tudnak eltávolodni egymástól, mert abban a pillanatban rettenetes erő vonzza vissza őket.” (Meskó Attila akadémikus)

Dobosy Ildikó
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.