Az achát meditációs objektum. Semmiféle geológiai vagy mineralógiai tankönyvben nem található meg az achát objektív definíciója: a szépség ugyanis nem objektív fogalom. Az achát és a közönséges, szürke kvarc közötti különbség egyes egyedül a legkevésbé "tudományos" módon, a megnézéssel állapítható meg, nem pedig vegyelemzéssel, keménység-próbával vagy más hasonló eljárással... Az achát létezésének ténye az, ami túlmutat a száraz tudományos meghatározásokon.
Az achát túljár a tudomány eszén
Mindemellett achát nem jöhet létre "csak úgy". Hajszálpontosan meghatározott fizikai körülmények kellenek hozzá - adott hőmérséklet, áramlási viszonyok, olvadék-összetételek - amelyek legapróbb változása is teljesen másmilyen egyéniségű követ hoz létre, viszont az adott feltételek mellett nem is jöhet más létre, mint pont az az achát.

HarmoNet tipp: Terem még a mandalafa mandalát, mandalát... >>
Csoda a semmi körül!
Az achát kívülről befelé alakulva jön létre egy kőzet üregében. Legbelseje gyakran üres. Ez a kikristályosodott üresség az, amit az önmagában kívülről befelé haladó, az önmegismerés útján járó ember végső célja, a Semmi, az, amit a keleti írások megvilágosodottságnak neveznek. Az achát Isten mandalája.
Az achátkereső ember egyfajta titokvadász. Mert ez az ásvány mindig sejtelmes, különleges, értékes, titkokat rejtő és kiszámíthatatlan: mint az emberek.



