Mivel életünk nagy részét házban töltjük (egy 70 éves városi ember kb. 64 évet), érdemes megismerkedni azokkal az elvekkel, amik segítenek minél magasabb energiaszintű épületeket teremteni. Az energetikai térrendezés magába foglalja mindazokat a szempontokat, amiket érdemes figyelembe vennünk, ha építkezünk, lakást felújítunk, vagy egyszerűen csak berendezünk, átrendezünk. A telek kiválasztásától kezdődik a folyamat.
Most lépjünk be együtt a magyar térrendezés kapuján!
A kapuhoz nagyon sokféle szimbolikus jelentés társítható: az ismeretlen felfedezése, titokzatosság, találkozás, hazatérés, elhatárolódás, védelem. Az energetikai térrendezés elvei szerint a kapu jelképezi auránk határait. Mivel a ház jelképezi az embert, a kert, az udvar az auráját. A kapu a legelső kapcsolódási pontunk a külvilággal, amikor kilépünk házunkból. Továbbá itt dől el a hozzánk érkezők első benyomása rólunk.
Milyen lehet a kapu?
Zárt, nyitott, egyszerű, díszes, túl díszes, rendezett, igénytelen, tiszta, piszkos stb. Tehát sok mindent elárul gazdájáról. A kapu őseinknél nem egyszerű funkcionális tárgy volt, hanem nagyon sok más funkciója volt azon kívül, hogy behatárolta és védte a telket.

Nézzük a magyar térrendezésben milyen jelentéstartalmak kapcsolhatók hozzá. A magyar őstörténetben a kapu az imádkozás és az ítélkezés színhelye is volt, de a varázslás és a gyógyítás számos praktikája is a kapuhoz fűződik. A kapunak nagyon fontos szerepe van a magyar lakodalomban is. A menyasszonyért érkező kérők zárva találják. Énekelnek, hogy kinyissák, de csak a találós kérdések megfejtése után vághatta el a vőlegény a jelképes sorompót, a kapuban kifeszített szénakötelet.
A magyar nép építészetben a kerítésekhez hasonlóan a kapuknak is nagy változatosságát találjuk. A legősibbnek tekinthető forma a sövényfonásos kapu, majd a leveles kapu és a gémes kapu is jellemző volt. Az egyszárnyú nagykapukat követte a kétszárnyú kapu, ahol már egy kiskaput is találunk a gyalogos közlekedés számára. Ennek legismertebb formája a székely kapu. Erdélyben gyakoriak a fedeles kiskapuk is, amelyek nemcsak a kapu védelmét, hanem az előtte várakozók védelmét is biztosították. A szerelmesek kedvelt helye volt.

Kapu - a nőiség szimbóluma
A magyar térrendezés szerint minden ajtó, minden kapu és általában minden nyílás a nőiséget jelképezte. Szerelmi népköltészetünkben a nyitott ajtó a vetett ággyal van összekapcsolva.
„Erre gyere, rózsám, nincsen sár,
Nincs is az ajtómon semmi zár.
Kinyílik az ajtó magától,
A szeretőm gyenge karjától.”
Az utcai kapu az idők folyamán a porta díszévé, rangjának kifejezőjévé vált. A magyarságot jellemző díszítő kedv és képesség bontakozik ki egy-egy kapu elkészítésénél. Nagyon fontos, hogy őseink gonddal, szeretettel készítették kapujukat. A pozitív gondolatok ereje „beleépült” a kapukba. A kiskaput utcaajtónak hívták, s nyílását embernagysághoz méretezték. Két hatalmas gerendából készült az ajtófélfa, ezekre került keresztbe a szemöldökfa, amire felépítették a tetőt.
A kiskapu aljában van a küszöbgerenda. A kapun sokszor szerepelt az építtető neve, az építtetés dátuma és üdvözlő, védő kapu felírat.
„Áldás a bemenőknek, üdv a kijövőknek.”
„Isten hozott. Ha mész, Isten legyen veled.”
„Jó szívű barát, bejöhetsz.”
„A világ utat mutat azok számára, akik tudják hova akarnak menni.”
Precíz formák
A kapuk díszítésén sokszor láthatunk mértani formákat ill. virágdíszítéseket, figurális elemeket.
Hullámvonalas ágak, levél és virágdíszek jellemzőek. A lecsüngő tulipánok és a rózsamotívumok nagyon jellemzőek, továbbá a napformájú virágdíszek. A füzérdísznek - ami ívre faragott levelekből, virágokból és gallyacskákból állt - védelmi szerepe volt. Őseink a kellemes illatú növényekről: a kakukkfűről, a rozmaringról, gyöngyvirágról és a fenyőről azt tartották, hogy a szellemek és a boszorkányok annyira irtóznak, hogy olyan kapun, ajtón vagy ablakon, amelyen ilyen növény gallya vagy ilyenből készült füzér van, be nem mennek. A tulipán a Szent Hármasság jelképe.

Egyik népdalunkban szerepel a „nyitogatom a fellegajtót” kifejezés. Őseink egyszerű cselekedetekkel, imával igyekeztek a helyes úton. A kapuhoz való hozzáállásuk, annak fontosságának, spirituális szerepének való felismerése is bizonyítja, hogy milyen magas szellemiség vette őket körül.
Céltudat és céltalanság
Őseink tudták, hogy mit miért csináltak. A mai ember sajnos sokszor céltalan, elveszik a világ nyüzsgő forgatagában. A magyarok népi építészetében, népművészetében föllelhetők a több ezer éve letisztult értékek, minőségek, amelyeket mi bármikor segítségül hívhatunk. A kulcs a kezünkben van, rajtunk múlik, hogy kinyitjuk -e vele a „fellegajtót”...
Előadások, tanfolyamok
Magyar térrendezés tanfolyamok indulnak Budapesten októberben. Továbbá előadást hallhatnak október 4-én a Magyar Térrendezésről a Lélekvár Egészségmegőrző Központ (Budapest, 4. ker. Petőfi S.u.9.) nyílt napján!
Németné Wéber Gabriella



