A rejtélyes esetek hirtelen sokasága miatt a kórház értesítette a tiszti orvosi szolgálatot, amely nyomozást indított a furcsa eset kiderítésére. A szálak a helyi szálloda tulajdonosához vezettek, aki forgalma növelésének érdekében azt terjesztette, hogy a környéken megjelent Szűz Mária.
Ez még önmagában nem lett volna olyan nagy baj, hiszen a babonás, hiszékeny és vallással átitatott Indiában naponta röppennek fel ilyen és hasonló hírek. A problémát az okozta, hogy az élelmes szállodás azt terjesztette, hogy Szűz Máriát a napba nézve lehet meglátni, és a vakhitű emberek szó szerint belevakultak hiszékenységükbe. Az áldozatok többsége fiatal nő, de vannak köztük idősebbek és férfiak is. Az emberek, akik hitelt adtak a szóbeszédnek, képesek voltak szemük világa elvesztéséig bámulni a napot, és reménykedni, hogy Szűz Mária nekik is megjelenik. Többségük most élete végéig vakon reménykedhet abban, hogy valaha még látni fog, talán, ha Szűz Mária megkönyörül rajta, és csodálatos gyógyulás útján visszaadja elvesztette szemük világát.

A hatóságok elrendelték, hogy vasárnapi mise keretében hívják fel az emberek figyelmét arra, hogy a napba nézés veszélyes, és Szűz Mária jelenése csak kitaláció. A város utcáin plakátokat helyeztek el, amin szintén figyelmeztetnek arra, hogy senki ne higgyen vakon a napban megjelenő Szűz Mária valóságában. Ennek ellenére még mindig akadnak olyanok, akik feláldozzák látásukat vakhitükért. Ők ezek szerint nem tudnak olvasni, és misére sem járnak.
A jobb ízlésűek a vendéglátósnak középkori büntetést szánnának. Reméljük India törvénykezése még meghagyott valamit a régi, védikus elképzelésből. A szemet szemért elv, itt, valahogy kézzelfoghatóbb.



