Egy életre szóló út
A I Ching igazi gyakorlója szellemi életet kell hogy éljen, ha a könyvet személyes és szellemi fejlődésének fejlesztésére akarja használni. A mindenség rejtett energiája csak az emelkedettek irányában fogékony, akik tisztában vannak azzal, hogy az elme rezgéséhez idomuló finomenergia eredményezi a I Ching válaszát. Sajnos, a modern emberek többsége túlzottan racionális elmével rendelkezik, ezért nehezen kapnak tiszta, pontos választ. Mivel az értelem az elmének csak egyik része, tevékenysége, az eredmény a kiegyensúlyozatlan vagy „torz elme” , ahogy a régi bölcsek nevezték. A kiegyensúlyozatlan elme nem elég „közvetlen” , hogy visszatükrözhesse vagy vegye a teljes képet. Amikor az értelem a külsőleg programozott gondolatmintákon keresztül reagál egy adott helyzetre, nem igazán tudja visszatükrözni azt, amit ténylegesen tapasztal, csakis a programozott választ képes visszaadni. Ahogy a régiek mondták: „Torz látásmóddal az élet is (e)ltorzul.”
Amikor az elme nem teljes és természetes, a kérdések és a válaszok egyaránt természetellenesek. Ha még véletlenül természetes megoldásra is bukkanna, kételkedni kezd, és ragaszkodni fog a beprogramozott válaszhoz. Üresség, elszigeteltség és zavarodottság az eredmény.
HarmoNet tipp: Értsd meg, és a Mindenség feltárul előtted! >>
Az igazi elme az igazságra fogékony, míg a természetellenes elme természetellenesen reagál. A modern ember hajlamos költséges oktatás útján megérteni és irányítani a jövőt, a helyett, hogy rábízná magát az egyszerű, teljes elmére. Mély összpontosítással és elméje lecsendesítésével az elme lényegi része természetesen megnyilvánulhatna, de a modern embernek mindent el kell magyarázni. A dolgok túlmagyarázása megmerevíti az elmét, és a merev, racionális elme lealacsonyítja, lefokozza magát, saját rabszolgájává válik.
A mesterséges irányadó könyvek szintén nagy viszályt okoztak az emberek életében. A legtöbb nevelő csak annyit tud, hogyan lehet még több információval tömni a diákok fejét. Nem ismerik fel, hogy az igazi oktatás a rugalmas, fogékony elme fejlesztése. A tanulás nem csupán az információ felhalmozásából áll. Az információgyűjtés újabb és újabb információk utáni kiolthatatlan szomjhoz vezet. Ha ezt a megközelítést alkalmazzuk a szellemi fejlődésre is, valójában megakadályozzuk a magasabb szintek elérését. Az értelem elutasítja, vagy nem vesz tudomást a megmagyarázhatatlan közvetlen megtapasztalásáról vagy intuitív megértéséről, és így jön létre a „torz” gondolkodás, ami csak azt becsüli, ami mikroszkóppal is megfigyelhető. Ez az irányzat megakadályozza a legtöbb modern gondolkodót abban, hogy ősei magas szellemi képességeit értékelje.

Egy örök eszköz
Még ma is, amikor a t’ai chi, az akupunktúra és a chi kung gyakorlatai határozottan értékesnek bizonyulnak, a látható és sekélyes az, amit (el)ismernek, míg az emberi teljesítmény mély, láthatatlan szintje, az égi és a földi energiák egyesítése, észrevétlen marad. A modern embernek szinte fogalma sincs, hogy ezek az energiák milyen valóságos szerepet kapnak az életében, így fel sem merül benne a szükség, igény, hogy életét ne csak anyagilag, hanem szellemileg is javítsa. Ennek eredményeképpen a világ egyre gyorsabban halad a romlás felé.
A I Ching gyakorlásával megbizonyosodhatunk a felől, hogy az értelem túlhangsúlyozása megbontotta a természetes, teljes elme rendjét. A I Ching valójában eszköz az élet igazságának bizonyítására. Amikor a természetes elme a lehető legmélyebbre hatol, a dolgokat belülről látja, és visszatükrözi a külvilágot. Ez nem az ego, hanem a teljes elme fogékonysága, ahogy kapcsolatba lép a belső és a külső mindenség egészével.
A I Ching folyamatos gyakorlásával megismerhetjük önmagunkat. Az önvaló azonban nem létezhet a nem önvaló nélkül. Az önvaló az elme megnyilvánulása. Az önvaló eltűnik, ahogy az elme lecsendesül. Csak a szembenállás pillanatában nyilvánul meg az „önvaló” az elme funkciójaként.
Lényünk belső része és az úgynevezett külvilág szervesen összetartozik. Egyik sem létezik a másik nélkül. Hasonlóképpen az intuitív, egységes, fogékony elme és az értelem a teljes elme kölcsönösen egymástól függő aspektusai, akárcsak a madár összhangban együttműködő szárnyai, amelyek egyre magasabbra repítik. Valójában a jószerencse és a balszerencse egyfajta rezgés, amire az elme fogékony. A teljes, természetes elme mindig megfelelően reagál a külső ingerekre. A teljes elme kifejlesztésének legegyszerűbb módszere a I Ching gyakorlása. Ezen keresztül saját elménk visszatükröződését teljességében látjuk, és hamar megtanuljuk, hogy amit jó- vagy balcserencsének vélünk, teljesen azon múlik, hogyan közelítjük meg az adott helyzetet, és milyen lépéseket teszünk a rendezésére.
Mi hasznunk származik, ha csak üldögélünk, és aggodalmaskodunk a jövő miatt? A I Ching segíthet abban, hogy megpillantsuk az érzelmeken túli mélyebb valóságot. Az életünket nem a jövő határozza meg, hanem a jelen. Bár múltbeli tetteink következményeit még most is viseljük, a mostani pillanat a döntő.
Irányíthatjuk-e szerencsénket és a sorsunkat?
A I Ching tanulmányozásából ráébredünk, hogy a szerencse teljes mértékben azon múlik, hogyan közelítjük meg és kezeljük a változásokat. Az emberek szeretnének jobb életet, és remélik, hogy minden az elképzeléseik szerint alakul. Ha azonban nem ragaszkodnának mindig ahhoz, hogy a dolgok elképzeléseik szerint alakuljanak, a jó dolgok természetszerűen megtörténnének. A I Ching célja nem az, hogy jós váljon belőlünk, hanem, hogy helyreálljon elménk teljessége, és így jobban irányíthassuk, kézbe vehessük az életünket.
Sokan úgy vélik, hogy elméjük tiszta, ám tetteik másról tanúskodnak. Nem szabadna, hogy tudásunk és cselekedeteink között eltérés mutatkozzon. A tudatos ember felismeri, hogy az értelem fejlesztése egyoldalú, és hogy a teljes, átfogó elme kiművelése, helyreállítása évekbe telik. Az előrelátás kifejlesztése egy dolog, de ennek a tudásnak helyénvaló alkalmazása már egészen más kérdés. A I Ching tanulmányozásával mindkettőt fejleszthetjük. Tulajdonképpen ebben rejlik az igazi értéke.
A cikk itt folytatódik>>>
Részlet Ni Hua-Csing: I Ching - A Változások Könyve és változatlan igazság című könyvéből (Lunarimpex, 2006.) Itt olvashatsz róla >>



