Mottó: „megfogadtam, amit mondtál a selejtezésről. Kirámoltam a beépített szekrényt, és az ásatás során már eljutottam a hetvenes évekig!”
Feng shui magyar módra
Hogy jön ide a feng shui? Egyáltalán, mennyire karácsony-kompatibilis előszedni ilyenkor egy kínai hagyományrendszert? Nos, talán van mondanivalója. A feng shui a belső harmónia megteremtésének tudománya a külső harmónia megteremtésén keresztül. Ez pedig párhuzamba állítható a magyar népi és vallásos szokással, amit az Évkör előír, igen: a takarításra, selejtezésre gondolok.
NEM arra a fajtára, ami szentestére fejeződik be, totális testi-lelki kimerültséggel, a hajunkban diszkréten megbúvó pókhálókkal. Hanem arra, hogy már novemberben, december elején (skorpió és bak havában, nem véletlen) érdemes átnézni azokat a zugokat a lakásban, amelyeket hanyagolni, halogatni szoktunk „na, erre idén se került sor” címszóval. Egyébként sosem késő.
Hol is vannak ezek?


Szekrény teteje, amelyen a nem használt holmik porosodnak, úgymint NDK turmixgép (kivehető ajtóval), kenyérsütőgép, amit bio-rohamunkban vásároltunk, vagy az a fajta gyümölcscentrifuga, mely a tévéreklámban sittysutty narancslevet produkál. Mondom, a reklámban.
Szekrény, egyszersmind a működésképtelen háztartási kisgépek szent temetkezési helye. Rakéta porszívó, hőfokszabályozós vasaló, egyéb retrócucc. Ugye tudod, miről van szó!
Pince, padlás. Kommentár nélkül.
Spájz. Itt lapulnak meg a „jó lesz az még valamire” holmik, tehát négyszázötven darab tejfölösdoboz (palántának, illetve aprószögnek-csavaroknak), archív terefere-linzer (szerintem a rendszerváltás óta ott lehet), pár kiló használt díszgyertya (tudod, áramszünet esetére), bruttóregisztertonna nejlonzacskó („mindig jól jöhet, kislányom”).
Fiók. Benne a valódi őskáosz. Multidimezionális mélységeiben életünk dokumentációja, plusz némi radír, elfeledett rágógumi és nocsak: egy archív gázszámla!
És most jön a motivációs rész.
Gardrób. A százszor kifogyott - kihízott ruhadömping, a "drága volt" de sosem hordott cipőkollekció, a táskahegyek, és kis barátaik gyűjtőhelye, a lukas, foltos, meg kell varrni holmik és a fél pár zoknikat tartalmazó zacskók nyughelye.
Karácsonyi nagytakarítás a lakásban>>
Miért érdemes ezt megtenni?
- Kincseket találhatunk, rég elbújt tárgyak kerülhetnek elő („nahát, ez még megvan?”).
- Lehetőségünk nyílik egy jó kis nosztalgiázásra („nahát, ebbe belefértem?”)
- Új hely, új tér nyílik meg, ahová új tárgyak, élmények jöhetnek. Ugyanis, ahol nincs hely, oda nem tud jönni új impulzus (siker, pénz, csillogás, netán pasi). A kialakult vákuum beszippantja az új lehetőségeket az életünkbe. Ez tényleg működik!
- Megtisztulás, megkönnyebbülés, lelki béke érzése tölt el, épp ez lenne a célja karácsony előtt a műveletnek.
- Testi fogyást, méregtelenedést eredményez (nem vicc!)
- Egészségileg hihetetlenül hasznos. A rég nem bolygatott, működésképtelen zugok megfelelnek a testi gócoknak. Tehát, aki hajlamos jó- és kevésbé jóindulatú daganatos betegségekre, zsírdudorokra, gyulladásgóc-képződésre, az kiváltképp szenteljen figyelmet a lakásában kialakult gócoknak!
Még az is lehet, hogy időben előkerül a karácsonyfatalp és a csúcsdísz.
A nagy ásatás és a nemzet kincsei
A kiselejtezett „kacatok” nem okvetlen a szemétbe valók. Karácsony előtt remek
lehetőséget adnak a jótékonyságra, hiszen vannak, akiknek nagyon is hasznos lenne az a holmi, ami a számunkra felesleges. Itt mindenki a ruhákra és a plüssjátékokra gondol, de nem csak erről van szó.
Elektronika-barkácsoló ismerős boldogan csap le a kimúlt mobiltelefonra, albérletből költözős fiatal pár az összegyertyázott fotelre, öregek otthona a könyvekre, gyerekszakkör a régebbi női magazinokra (színes képek), antikvárium a „statisztikai példatár” kötetre. Az öröm pedig kisugárzik, az adakozó és a megajándékozott is nyer rajta, ilyen dolog nem sok van az életben.
Sokkal több köze van a karácsony szellemiségéhez, mint a bevásárlásnak és a ponty
rituális lemészárlásának (a pikkelyek csempéről történő levakarászásáról nem is beszélve, ami nem szokta emelni a hangulatot). A mi pontyunk – remélem – hosszú életet élt meg a Dunában, miután szabadon engedtük…
És, itt a Szilveszter...
Rendezzünk retrópartyt! Esetleg dizájncentert, tombolával! Lehet előszedni az összes régi ruhát, lengyel dísztárgyat, szovjet olimpiai mackót, NDK háztartási holmit, mindent, ami a rendszerváltás előtti és nem használjuk. Legyen belőle kiállítás az egyik szobában, hozzák el a többiek is, és indulhat a móka, kinek mi jut eszébe róluk?
Lehet csereberélni is – megy a kacat vándorútra – elképesztően jó buli kerekedhet belőle.



