Szent András, a kerítő?
Hogy Szent András apostol, e szintén halászmesterséget gyakorló, később jelentős hittérítő miként is került a kerítés szerepkörébe, s lett hajadon leányok szentje, csak találgatni lehet. Egy régi német babonagyűjtemény azt állítja, hogy Szent Andrást azért választották védőszentjének a hajadonok, mert nevének görög értelmében benne rejlik az, amire igen csak áhítoznak. Tudniillik a férfi; mert Andreasz annyi, mint férfias.
Miséjében pedig ezt olvassuk: concede nobis hominem iustum, vagyis adj nekünk igaz embert, férfiút.
Egy másik lehetőség szerint advent első vasárnapján olvasta fel a pap a plébánia az évi népmozgalmát: hányan esküdtek, mennyi volt a születések és halálozások száma. Ebből pedig sokan azt a következtetést vonták le, hogy András nem lehet más, mint a házasságok patrónusa.
Ki lesz a párom?
A lányok régen közös jóslások során igyekeztek kideríteni, ki is lesz a jövendőbelijük. Ez történhetett ólomöntéssel, amikor a kiöntött formából igyekeztek rájönni a jövendő férj foglalkozására; vagy gombócfőzéssel, amikor egy-egy gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, s amelyik először jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve.
Fontos volt, hogy ezeket a praktikákat titokban végezzék el a lányok.

Ha te is keresed a párod, csak kattints ide és regisztrálj! >>
Álmaim hercege
Bizonyos helyeken szokás volt, hogy a lányok este bal lábbal léptek föl az ágyra, és ezt mondták: Ágyamba lépek, / Szent Andrást kérem, / súgjad meg az éjjel, / ki lesz majd a férjem. Aztán álomra hajtották fejüket és várták a férjjósló álmot.
Szintén megláthatod álmodban jövendőbelidet, ha este a fejed alá férfiruhát teszel- legalább is így tartja a hagyomány.
Böjtök és álmok
Ezen a napon sokszor böjtöltek a hajadon leányzók. Ilyenkor igen szűken mérték a harapnivalót, hiszen volt, hogy csak három szem búzát ettek és három korty vizet ittak, mert úgy vélték, ez kell az éjjeli álomlátáshoz:
„Aki böjtöl András napján
Vőlegényt lát iccakáján.”
Hatásos módszer a népi hagyomány szerint, ha a böjtölést követően a leányzó megsóz egy darab kenyeret egy lefekvés előtt imádkozik három Miatyánkot és három Üdvözlégyet. Ezután beleharap a kenyérbe, a megmaradt darabkát pedig egy tükörrel együtt teszi a párnája alá. Ha éjfélkor belenéz a tükörbe, meglátja benne a vőlegényét.
Gyümölcsök, magvak- jóslatok
Másutt a hajadonok a hajnali misére való harangozáskor cukrot vagy mézet ettek, hogy mielőbb magukhoz édesgessék a férjet.
A palóc lányok András napján almát dugtak az eresz alá, Borbála napján pedig a másik felére fordították. Ezt vitték el az éjféli misére. Lassan vitték magukkal, és várták, hogy valaki megszólítja őket, mert úgy gondolták, hogy az illető fia vagy rokona fogja feleségül venni őket.
Palóc eladólányok András estéjén gyümölcsfaágat állítottak vízbe, ami ha karácsonyig kizöldült, akkor farsangkor férjhez fognak menni.
A jövendőbeli személye mellett anyagi helyzetét is meg tudták jósolni: ilyenkor a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kihullott mag mutatta meg, hogy a jövendőbelinek, mennyire van tele a bukszája.
Ha tehát téged is furdal a kíváncsiság, nosza, próbáld ki valamelyik férjjósló praktikát. Ki tudja…
Látogass el szerelmi jósdánkba >>
-kv-



