Jin és jang: vágy a kiegészülésre
Mindenkiben ég legalább egy parányi láng - de néha egész tábortűz - a másik fél megtalálásra. A legtermészetesebb igényünk, amely a keleti filozófiai rendszerek és vallások megismerésével csak igazolást nyer. A legtökéletesebb szimbólumban egymásba forduló, odaadóan ívelődő két fél a jin és jang nem csak játszik a rész-egész viszonnyal, hanem mindkettő tartalmazza is a másik magját (ellentétes kis körök). Térben elképzelve e ősi jelképet pedig nem egy intim jelképet fedezhetünk fel benne. A profán dolgoktól kezdve egészen a magasztosig terjed az a belső igény, hogy valaki kiegészítse hiányzó részünket.
Megszerzés és birtoklás
Gyakran egy életen át keressük társunkat. Vagy mert úgy érezzük, elveszítettük az igazit, vagy mert úgy, hogy meg sem találtuk; esetleg ismerjük, de meg nem kaphatjuk azt, akire vágyunk. A történelem már mutatott néhány kegyetlen példát a másik fél megszerzésére, birtoklására; de többnyire maga a szerelem nem is a másik befogásával, hanem az iránta való epedéssel kifejezhető számunkra.
Te kit választanál?
Korunkban anélkül fogadhatunk hűséget valakinek, hogy családunk komolyabban megismerné, hogy ismernénk szándékait vagy előéletét. Gyakran a szerelem szenvedélyében, vagy mert annak korai zöld, de édes gyümölcse fakad hirtelen, ásót s kapát kiáltunk, s csak remélni merjük, hogy a nagyharang nem esik a fejünkre. Szinte mindenki életében, főként még fiatalon, akár élettársi vagy házastársi viszonyok előtt, előfordul, hogy több ember között őrlődik. Míg 2 emberből igyekszünk választani, biztosítjuk magunkat, hogy hűek vagyunk csak épp az igazit keressük, már majdnem megvan, csak két emberen hezitálunk… Amikor pedig valaki lépten-nyomon másra vágyik már felmerülhet, nem egy személyt, hanem valami nem létező érzést, esetleg saját önbizalmát keresi, áhítja a kíváncsi személy.
Nem ritka, hogy valóban nem tudunk választani, esetleg több lovagból szívesen kovácsolnánk magunknak egyet. Ilyenkor rendszerint egyik sem az igazi, mivel a nagy ő mellett - legalábbis elképzeléseink szerint - ilyen fel sem merülne.
A felhőkből leereszkedve
A kapcsolatok idővel a realitás talajára lépnek. 20 év felett már gyakran olyan tulajdonságok is szerepet játszanak a párválasztásban, hogy ki lenne anyának, vagy épp családfőnek alkalmas; mennyire erős, lovagias, vagy éppen megbízható az ember. Mégis a sok megbízható és reális személy mellett - akik mellett őszintén hangoztatjuk, hogy a szerelem elmúlik, de a szeretet megmaradhat és nekünk ez elég - főként középkorunkban, az ún. kapuzárás előtt megszaporodhatnak telefonszámaink és esti kimaradásaink. Néhány gyermeket felnevelve, túllépve az élet küzdelmes évein, ilyenkor sokszor őszintébben ordítjuk az univerzumba, hogy megérdemlem a társam!
A vízöntő kor szabadsága
Lesznek, akik ezt mondják: Mi tart vissza? - Köztük olyanok, akik 20 éve fogják ugyanazt a kezet, és olyanok is, akik 3 hétnél hosszabban nem merengtek egyetlen szempáron sem. Mert, hogy a modern vízöntő kor szabadságeszményét sokan lelki, érzelmi és szexuális szabadságként élik meg. Ma már könnyű, lehet, és persze megérdemeljük! Az egóért mindent.
A teljes lemondástól a jelen szabadosságáig
Mitológiai alapozás
A leggyakrabban ezekkel a fázisokkal találkozom az életben, és bizony néha nehéz elmagyarázni a Sors, a mindenség szőttesének mintázatát. A szerelem egy csodálatos íz világunkban, de néha több szerepet tulajdonítunk neki a kelleténél. Ha meg szeretnénk érteni érzelmi igényeinket, meg kell ismerni a Mindenséget, Istent, az isten rendszert, és nem utolsó sorban az ezeket csodálatosan leíró mitológiákat.
A különböző kultúrkörök mitológiái kivétel nélkül a szerelem témája köré fonódtak, a művészetek pedig gyakran e mondakörökben gyökereztek, így a társas kapcsolatok édessége vagy fájdalmai megtalálhatók majd minden művészeti ágban és minden egyes alkotásban. Ha a szívünk forrong, és gondolataink nyughatatlanul kavarognak, sokkal befogadóbbak vagyunk az éppen aktuális élethelyzeteket tükröző darabokra. A kor ezoterikus megfigyelői egyenesen tudatosan rohannak bele a jelek figyelésébe, s kérdéseikre az olvasott, hasonló témájú könyvet, vagy filmet, zenei darabot egyszerű egyértelmű válasznak tekintik. Néha kódolni kell ezeket az üzeneteket, ám ez nem nehezebb, mint megérteni egy keresztrímmel írt lírai gyöngyszemet. Sajnos ennél mélyebbre nem jutunk. Folyamatosan választani, választ kapni és haladni szeretnénk.
Karmikus kapcsolatok, olvass róluk részletesebben>>
Szerelemről, vágyról lemondva
A legtöbb vallásos nézetben létezik egy elképzelés, egyben egy állapot, melyet lemondottnak neveznek. A valódi tanulók, útkeresők általában lemondott életrendben élők. Vallásonként változó hogy ez milyen mélységű lemondást takar, pl. nőkkel szembeni érinthetetlenség, tisztasági, táplálkozási megkötések, stb. - gyakran azonban impulzív, kreatív és pezsgő vérű egyének. Sokan talán megrökönyödve töprengünk ezekről az aszkétákról, de a szerelmi kapcsolatokról való lemondás ezeknek a fejlett személyeknek gyakorlatilag semmilyen nehézségbe sem kerül.
Ezek a személyek többnyire átlátják a világ egységét, és azon belüli felfoghatatlan különbözőségét. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy életünk egy tünemény világ, s ezért mentesen az ebben létrejövő anyagi megjelölésektől, birtokviszonyoktól, örömünket maga az ismeretség, és a kötetlen létezés adja. Az ilyen magas szinten álló, bölcs személyek minduntalan otthon érzik magukat önmagukban, saját testükben, noha tudják, nem azonosak vele.
Tégy, amit akarsz, csak ne árts senkinek
Ezt a mindenségérezést a modern misztikusok is átvették. Az ismeretségek korlátok nélküli építését és ápolását azonban groteszk formába öntötték. A tégy, amit akarsz, csak ne árts senkinek- a természetvallások jelmondata lett, azonban a Természet erőinek tisztelői között csak a legritkább esetben takarja azt az álláspontot, hogy a szerelmet olyan változatosan kell élni, ahogy ruhát váltunk. Az egység és teljesség megélése tehát már nem a bölcs kívülről történő megfigyelésen, hanem a megfigyelésen túli megszerzésen alapult. A 21. század kétségbeesett kérdései és elkeseredett jóslatkérései pedig ebben a kultúrgubancban próbálnak a nyílt tengerre evickélni.



