Többek között ezek a hitrendszeri elvek jellemezhetik protestáns kisegyházakat.
Most röviden bemutatjuk:
- a baptista,
- metodista,
- pünkösdi,
- és unitárius mozgalmakból alakult protestáns kisegyházakat.
Ébredés az egyházakban
A reformáció hatására kialakult hagyományos protestantizmus (evangélikus, református, és anglikán egyház), a vallásháborúk megszűnésével és a teológiai tantételek megszilárdulásával újabb kihívással kellett hogy szembenézzen. Ez a kihívás a több hullámban érkező protestáns "ébredési mozgalom" volt, amelynek hatására számtalan kisegyház jött létre, melyek közül nem egy ma már több évszázada együtt él a történelmi egyházakkal.
Szentírás és őskereszténység
A nagy protestáns egyházi rendszerekkel szakító új mozgalmak tanításai alapvetően Luther és Kálvin (képünkön) tanaiból indultak ki. Vallották a papi közvetítés nélküli, Isten kegyelméből való üdvözülés tanát, valamint azt, hogy a kereszténységnek kizárólag a Szentírás a hiteles alapja. Mindezek mellett még a bibliai őskereszténységhez való azonnali visszatérést sürgették.

Az újonnan alakult közösségek már kisebb méretüknél fogva is közelebb hozták egymáshoz a hívőket, a nagyobb átélés, a fokozott hitélmény pedig jelentősen hozzájárult a vallási csoportok számának rohamos gyarapodásához. Az ébredési mozgalmak eredményeképpen napjainkban több százmillió keresztény hívő valamilyen protestáns kisegyház tagja.
A baptista egyházban a válás, házasságtörés kivételével nem megengedett
Az anabaptista eredetű baptista mozgalom Hollandiából indult, előbb Angliában és Észak-Amerikában, majd a 18. századtól Európában is egyre több, egymással laza kapcsolatban álló közösséget hozott létre.

A felnőtt baptisták Krisztusba vetett hitüket bemerítéses keresztséggel tanúsítják. A Jézusra való megemlékezésen, az úrvacsorán, csak a bemerített tagok vehetnek részt. Egyszerű imaházaikban, melyek falát bibliai idézetek díszítik, a lelkipásztor vezetésével kötetlen, előre nem szabályozott istentiszteleteket tartanak, ahol fontos szerephez jut az ének, az igehirdetés, és az ima. Elveik között a szeretetszolgálatnak, adakozásnak, a világiakkal szembeni toleranciának kiemelt szerep jut.
A baptista egyházak hitvallás szempontjából nem egységesek, abban viszont megegyeznek, hogy Isten minden halandónak felkínálja az üdvözülést, amihez nincs másra szükség, mint a Jézus Krisztusba vetett hitre.
A Baptista egyhéz hivatalos honlapja >>>
A metodista szellemiségből fakad a rendszeresség és a módszeresség
A metodizmus az anglikán egyházból nőtte ki magát a 18. században, John Wesley lelkész-teológus vezetésével. A lelkész követői módszeresen olvasták a Bibliát, látogatták és ápolták a szegényeket, imádkoztak, böjtöltek. Ebből a módszerességből ered elnevezésük is.

Maga a metodista egyház Krisztus egyetemes egyházának részeként tekint önmagára, vallja a Szentháromságot, a Bibliát tekinti a hit egyedüli forrásának, valamint a keresztséget és az úrvacsorát ismeri el a szentségek közül.
Mivel a Krisztusba vetett hiten kívül az üdvözüléshez elengedhetetlennek tartják a jócselekedeteket, így az adakozás, karitatív szolgálatok szerves részét képezik a metodisták életének. Nagy hangsúlyt helyeznek a megtérésre is, amely fogadalommal és egyéb meghatározott szertartásokkal jár együtt. A közösség előtt a bűnmegvallást, a keresztségben pedig a felnőttek és gyermekek keresztelését egyaránt gyakorolják. A metodista közösségek ugyanakkor nagyon szigorú életvitelt folytatnak, úgy a hit, mint a magánélet terén.
A metodista egyház hivatalos honlapja >>>
A pünkösdi egyházakban az istentiszteleteket rendkívüli jelenségek kísérik
A klasszikus pünkösdi mozgalom, melyből számtalan karizmatikus és pünkösdi irányzatú kisegyház jött létre, az Amerikai Egyesült Államokból indult a 20. század elején. A pünkösdi közösségek tanítása, más protestáns mozgalmakétól abban tér el, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az apostoli cselekedeteknek, az őskeresztény karizmáknak, és a Szentlélek látható működésének.
A pünkösdi gyülekezetek vallják a Szentháromságot és a hit általi üdvözülés tanát. Felnőtt keresztséget, a már megtért híveknél Szentlélek-keresztséget gyakorolnak. Utóbbival a személyes hitéről tanúságot tevő hívő a Szent Szellemet is magába fogadja, így részesülve Isten erejéből. Szenvedélyes istentiszteleteik alkalmával a gyülekezet tagjai a Szentlélek ajándékai, a karizmák jóvoltából idegen, de számukra lefordítható nyelveken beszélnek, kézrátétellel gyógyítanak és prófétálnak.
A pünkösdi egyház hivatalos honlapja >>>
Az unitárius eszmerendszer Dávid Ferenc lelkész vezetésével Erdélyben szerveződött először egyházzá a 16. században. A tanítás központi gondolata az Isten egységébe vetett hit, tehát a Szentháromság, Isten hármas tagolódásának elvetése.

Az unitáriusok elutasítják az egyházi tantételeket, a dogmatikus vallási intézményeket, az eredendő bűn, és az eleve elrendelés tanát. Az értelemre, a racionális választásra helyezik a hangsúlyt, és nagyon fontosnak tartják a személyes hitélményt, istenhitet. Úgy gondolják, hogy a hit mindig tudatos választás eredménye kell hogy legyen, a megváltás pedig csak Isten kegyelméből, az Istennel való személyes kapcsolat által lehetséges. Világnézetük alapvetően modern, a vallás világában a változás lehetőségét elfogadják, de a világ dolgaiban az istenhívők nézeteit osztják.
A hivők lelki közösséget alkotnak, egyszerű, puritán templomokban tartják rendszeres istentiszteleteiket.
Fő célkitűzésük, a Jézus tanításainak szellemében leélt élet megvalósítása, az erkölcsi kérdésekben megmutatkozó, hívőhöz méltó választásokon keresztül.
(Fenti képünkön a siménfalvi unitárius templom)
Az unitárius egyház honlapja >>>
Farmakisz Lajos



