Harc dúl a konyhában, az autókormánynál, a cégek élén; elég nő van-e vezetői pozícióban? Elég férfi főz és takarít odahaza? A harcok megoldása vajon a szexuális reform?

Távol álljon tőlem, hogy az egyik nemet többre értékeljem a másiknál, viszont el kell fogadnunk, hogy a nemek közti biológiai különbségek igenis léteznek, és eme különbségek megismerésével lehetőség nyílik arra, hogy a két nem – az empátia maximális igénybe vételével – közelebb kerüljön egymáshoz.

Sorozatunk előző része >>>

Házastársi háború
Ha mindkét nem képviselői belátnák, hogy nem egyformák, hamarabb békét köthetnének az évezredek óta dúló férfiak-nők közt zajló házastársi „háború”-ban. A probléma részben abból adódik, hogy egyik fél sem veszi észre, hogy eltérő elvárásokkal, képességekkel illetve érzelmi háttérrel lépnek be a házasságba.

Érzelmek és tények
A házasság intézményébe a nő emocionális érzékenységet, kölcsönös függés iránti hajlandóságot, a biztonság és megértés iránti vágyat és elsősorban a meghittségre épülő nemi kapcsolat iránti kívánalmat visz magával. A férfi ugyan képes fontosnak tekinteni az érzelmeket, de e téren természeténél fogva kevesebbel is beéri. Függetlenebb lény és a házastársi kapcsolatában elsősorban a nő és a leendő gyermekek anyagi biztonságának megteremtését tartja feladatának. Szeret tetszelegni a családfő szerepében, miközben a feleség a biztos hátteret nyújtja.

A szegény feleség játszmája helyett....
A férfitermészet miatt sopánkodni, pedig annyira felesleges, mint a rossz idő miatt bánkódni. Néhány nő abban látja a megoldást, hogy bolygónkat teljes szexuális és társadalmi átformálás alá kellene vetni. A legszélsőségesebbek szerint már megvannak a tudományos eszközeink ahhoz, hogy megszabaduljunk a különbségektől. A lombikbébik előállításával, a mesterséges megtermékenyítéssel feleslegessé tehetjük a terhességet, a nemi életet, és a házasság intézményét, sőt magukat a férfiakat is, csak néhány példányt kellene megtartani spermahordozás céljából, bár a mélyhűtés által ez is kiküszöbölhető lenne. Ez viszont csak akkor érvényes, ha a biológiai különbségeket csak arra szűkítjük, hogy a nők – ellentétben a férfiakkal – új életet adhatnak. Ám a különbségek ennél sokkal összetettebbek: az agy szerkezetében gyökereznek. E különbségből erednek képességeink, készségeink, vágyaink, melyek lényünk lényegét alkotják. Ha a nemek közti különbségeket pusztán a szaporodás témakörére szűkítenénk, megkérdőjeleznénk emberi – férfi vagy női – mivoltunk alapjait.

Biológia és fizológia
A házassággal kapcsolatban ezerszámra születtek könyvek, tanulmányok, kutatások, törvények úgy, hogy nem vették figyelembe a két nem közti biológiai különbségeket. Dr. Alice Rossi egyike azon kevés szociológusnak, akik belátják, hogy a társadalmat biológiai mozgatórugók irányítják. A probléma abból fakad, hogy egyesek összekeverik a szexualitást az egyenjogúsággal. Szerinte  a nemiség esetében „a különbségek megléte biológiai tény, az egyenjogúság pedig politikai, etikai kategória.

Jelentős a különbség az „erő” megítélésében is férfi illetve női szemmel. Kutatások bizonyítják, hogy a két nem életfelfogása, élethez való viszonya is nagyon eltérő. Míg a férfiak zöme határozott, ambiciózus, kritikus szellemű szeretne lenni, addig a nők jelentős hányada a kedvességet, gyengédséget, együttérzést tartja fontosnak. Egy másik vizsgálat során kiderült, hogy a nők többre becsülik a társadalomnak nyújtott szolgálatokat és az érdekes tapasztalatokat valamint az emberi kapcsolatokat és a biztonságot. A férfiaknak pedig a hatalom, a profit, a verseny, a presztízs és a függetlenség a fontos.

Házaspárokkal végzett felmérések alapján kiderült, hogy a férj akkor boldog, ha felesége megfelel elvárásainak, míg a feleség akkor elégedett, ha férje kedves hozzá.

Nem alacsonyabb rendű, csak másmilyen!
Hangsúlyozom, hogy a nemek közti eltérések nem jelentik az egyik alacsonyabb rendűségét a másiknál. A baj ott kezdődik, mikor a nő tudatosan magáévá teszi a férfi értékrendjét, életfelfogását. Pont ezzel értékeli le saját női értékeit. Szerény véleményem szerint az a nő, aki a férfiak útját szeretné járni, boldogtalanabb nővé teszi magát.

Az Egyesült Államok egyik volt elnöke, Coolidge, feleségével egy farmot látogatott meg. A csirkeólak előtt Mrs. Coolidge megkérdezte: „Hányszor közösül a kakas naponta?” „Több tucatszor” hangzott a válasz. Megkérte a helyieket, hogy informálják erről a férjét is. Amikor a volt elnök is végigsétált a csirkeólak előtt, elmondták neki, hogy a kakas milyen „fickós”. Erre megkérdezte, hogy „mindig ugyanazzal a tyúkkal?” „Á, dehogy, mindig másikkal.” Egy pillanatnyi szünet után megkérte a helyieket, hogy említsék meg a feleségének...

Szexuális változatosság kontra meghittség
A szexuális újdonság iránti igény a férfiak agyába van „programozva”. Ehhez járul még a felfedezés vágya, a magas tesztoszteron szint, a dominancia igénye, valamint a férfiagy ama vonása, mely a tartós és mély kapcsolatokat nem tartja fontosnak. A férfiakat kizárólag a társadalmi korlátok akadályozzák meg abban, hogy életük folyamán cserélgessék partnereiket. Jó néhánynak viszont semmi nem szab határt... A nőknek viszont fontosabb a meghittség, a szerelem, mint a csúcsteljesítmény az ágyban. A biztonságérzet és a hűség fokozza a nőben az erotikus érzéseket, a hitvesi ágyban ötször gyakrabban jutnak el orgazmushoz.

Egy amerikai antropológus szerint a tartós kapcsolatban a nő és a férfi igényei teljesen mások, mindkettőjüknek tudatosan törekednie kellene a másik megismerésére, elfogadására. Viszont nem könnyű megtalálni a közös nevezőt.

Igaz, hogy a fogamzásgátló tabletták és egyéb eszközök lehetővé teszik a nő szexuális szabadságának növekedését, de nem rengették meg alapjában a két nem szexuális életfilozófiáját.  Glenn Wilson brit pszichológus szerint: „A nő gyakran igényli a szexet attól a férfitól, akit szeret – a férfi gyakran igényli a szexet.”

A boldog házasságban élő, mégis szeretőt tartó asszony ritka, mint a fehér holló. Ugyanebben a helyzetben a férfi sokkal gyakrabban kezdeményez és tart fenn házasságon kívüli viszonyt. A növekvő szexuális szabadosság egyre növeli az olyan nők számát, akik férfiak módjára igyekeznek futó nemi kapcsolatokat létesíteni. Az egyenjogúsítás előtti időkben a nők tele voltak szexuális frusztrációkkal és a promiszkuitás iránti kielégítetlen vággyal. De ez a vágyuk nem csillapíthatatlan, mint a férfiaké: az érzelmek nélküli paráználkodásnak határt szab természetük. A vizsgálatok eredményeiből arra következtethetünk, hogy a nők a nemi aktust nem önmagáért űzik, hanem érzelemmel átfűtött testi kapcsolatra vágynak.

Eltekintve a szextől – noha a házasság fontos eleme -, a házasság legfőbb buktatója, hogy az érzelmek terén sem valósul meg az egyenlőség. Egy vizsgálat szerint 100 nő közül 98 azt szeretné, ha férjével mély, bensőséges beszélgetéseket élnének meg, többet beszélgetnének a férj érzéseiről, problémáiról. A feleség sok esetben ellenállásba ütközik, a férj palástolja, sőt le is tagadja érzelmeit.

Minden buktató ellenére a házasság intézménye működik, méghozzá nem azért, mert a nők engedékenyen behódolnak az uralkodni vágyó férfiaknak, hanem azért, mert a természet adta társas érzékenységük révén jobban ismerik és értik az emberi viselkedést, így jobban kezelik és irányítják a házastársi viszonyt.

A házasság akkor megy tönkre, ha a férfi és a nő nem ismeri fel, vagy kezdi lebecsülni társa másságát, pedig e különbségekkel csak kiegészítik egymást.

A cikk folytatásában szó lesz a” két agy” szexualitáshoz való hozzáállásáról.

Révész Márta

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.