Október 31-én este fekete-sötétvörös ruhába öltözött, ördögálarcot viselő alakok (gyermekek és felnőttek egyaránt) tűnnek fel városok utcáin. Kivájt tökökben sorra gyúlnak a gyertyák, édességért utcára tóduló gyermekek kiáltásaitól hangosak városok és falvak.
Az angol halloween szó szerinti fordításban a mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. A druidák egyáltalán nem találomra választották ezt a dátumot: az évnek abban az időszakában terelték ugyanis a szarvasmarhát a legelőről az istállókba. A kelták hite szerint ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, és ezáltal egyengethették útjukat a mennyei örömök felé.
Az egyházban III. (Szent) Gergely pápa (731-741) a VIII. században november elsejére tette mindenszentek ünnepét. A megelőző nap, tehát október 31-e (főleg a középkorban) arról volt ismert, hogy boszorkányok és varázslók akkor végezték üzelmeiket.

Az Amerikába irányuló tömeges kivándorlás 1840 körül hozta létre a halloween ünnepet. Ekkor az írországi burgonyaínség következtében ezrek vándoroltak ki az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat az Újvilágba. Napjainkra a mindenszenteket megelőző nap eredeti jelentősége alapjában megváltozott, és főleg gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy élénk képzelet alkotta ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek ("jack-o’-lantern"), s rémisztőnek tűnő fenyegetésekkel házról-házra vándorolva gyümölcsöket és édességeket zsaroljanak ki az ott lakóktól ("trick-or-treating").
Romániában a legnépszerűbb úticél ilyenkor Törcsvár (Bran), a hírhedt Drakula gróf, azaz Vlad Tepes, a "karós vajda" kastélya. Az ünnepségek betetőzéseként szokás itt álarcosbált rendezn, ami után a résztvevők akár denevérbarlangban is tölthetik az éjszakát.

fotó: roziutazik.hu



