Nem keltett nagy visszhangot a sajtóban, a néhány nappal ezelőtt az Európai Bíróságon, a magyarországi devizahitelesek ügyében született ítélet. Nézzük, mit is jelent, illetve jelenthet a döntés.

Először is tisztáznunk kell, mit jelent az árfolyamrés kifejezés. Mikor devizaárfolyamot nézünk, mindig két értéket látunk, az egyes devizák esetén. Az egyik, a vételi, amennyiért tőlünk megveszi (beváltja, átváltja) a pénzváltó a meglévő devizánkat, a másik az eladási árfolyam, amennyiért mi vehetünk forintért az adott devizából egy egységet. A kettő különbsége tipikusan a pénzváltó, bank haszna. A vételi árfolyam minden esetben alacsonyabb, mint az eladási.

„A per egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy tisztességesen játak-e el a bankok, amikor a törlesztő részletek megállapításakor, illetve a hitel egyösszegű visszafizetésekor a magasabb (eladási) árfolyamon határozták meg a forintban fizetendő összeget.” mondta el Dr. Sivadó Máté jogász. „Például, ha ma (2014. május 9-én) eurót szeretnénk eladni, akkor 290. Ft-ot kapunk egy euróért, ha viszont vásárolni szeretnénk, akkor egy eurót 316 forintért kapunk. Ez 8 % körüli árfolyam-különbözet. Belátható, hogy egy 30-40 millió forint tőketartozású hitel esetén az eladási árfolyamon való kiszámítással a bank többmilliós forintos extraprofitot érhet el csak ebből a tételből. Ennek a nyereségnek az képezi az alapját, hogy a kölcsönösszeg folyósításakor a bankok mindig az alacsonyabb (vételi) árfolyamot alkalmazták.” folytatta a szakértő.



„Az Európai Bíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy tisztességtelen szerződési feltételnek tekinthetők-e a fentiek. Ugyanis azt tudni kell, hogy a hitelfelvétel során erre a dologra a szerződési feltételek aláírásakor minden devizahitel felvevő engedélyt adott a bankjának, ebbe beleegyezett. Azonban a bíróságok ettől függetlenül vizsgálhatják a szerződések vagy azok egyes részeinek tisztességes voltát, függetlenül attól, hogy aláíráskor abba a szerződő felek beleegyeztek.”

Az Európai Bíróság lényegében visszadobta az ügyet a Kúriának (a korábbi Legfelsőbb Bíróságnak) azzal, hogy ebben az ügyben hozza meg a döntést maga a megfelelő iránymutatások alapján. Alapvetően engedélyt kapott a Kúria, hogy maga vizsgálja meg a kérdést, illetve hozzon benne döntést. Ez azonban a nyári ítélkezési szünet lejárta előtt aligha várható.

„A devizahitelesek ügyében a választások előtt a régi/új kormány végleges megoldást ígért újraválasztásuk esetére. A választási eredmények ismeretében az első nyilatkozatok úgy szóltak a kormány részéről, hogy ősszel várható az érintettek ügyének orvoslása, addig is meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot. Akiknek véglegesen bedőlt a hitelük, a részleteket már részben sem fizetik, és a bank élvén a jogával megkezdte a hitellel érintett ingatlan elárverezését egyelőre biztosan maradhatnak ingatlanaikban, amíg a moratórium tart. Bizonytalan ideig még lakott ingatlant vélhetően senki sem akar megvásárolni.” adta tudtunkra Dr. Sivadó Máté.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.