A beszédnek és nyelvnek teremtő ereje van a kisgyermek számára. A mese nyelve is mágikus, teremtő nyelv, ezért fontos segítség a világot tanuló embernek. Teljes és osztatlan figyelemmel tanul a gyerek beszélni, gondolkodni, élni.

A beszédnek és nyelvnek teremtő ereje van a kisgyermek számára. A mese nyelve is mágikus, teremtő nyelv, ezért fontos segítség a világot tanuló embernek. Teljes és osztatlan figyelemmel tanul a gyerek beszélni, gondolkodni, élni. Ez a figyelem önkéntelen és nagyon fontos, hogy óvodás korban még erre a figyelemre nagy szüksége van a gyermeknek. Osztatlan a figyelem, azaz a gondolkodás és érzés nem vált még külön. Lassan válik majd szét, s ezt a folyamatot nem szabad siettetni, mert a gyermek lelkiségét gyengítjük. A gyermeknek még teremtő módon kell működnie önmaga kiformálásában, mivel növekedéséhez, képességeinek kibontakoztatásához önmagából kell létrehívnia a formáló erőket.

A mese képei a lét gyökeréig érnek és "világmagyarázatokat" közvetítenek a gyermeknek. Pl.: "rend van a világban.", "jelen van a rossz, de legyőzhető", "az úton - fejlődés - végig kell menni", "a gonosz nem tud fejlődni".


Mit meséljünk?
Jó mesét. A népmesék segítenek. Érzelmekkel teltek, de nem érzelgősek. Ősképei az emberiség régi segítői, hiszen a mesék eredetileg felnőtteknek szóltak, s az ősi tudás továbbadását szolgálták. Meghallgatásuk közösségi ünnep volt. A Kalevalát még a XIX. sz. végén is úgy mesélték, hogy az egész falu apraja-nagyja összegyűlt a tűznél és egész éjjel hallgatták a dalnokokat. Az ősképek jól átélhetők a gyerekek számára. Fontos, hogy időben találkozzanak ezekkel a minőségekkel a gyerekek.

Az igazi mesék nem fecsegnek.
"Az élet jó helyen való puritánsága teret ad a fantáziának."
"Egy királynak és királynénak nem született gyermeke." - mondja az ősváltozat.
"Élt egyszer egy király és egy királyné, akik nap mint nap így fohászkodtak: Óh, ha lenne egy gyermekünk! - de kívánságuk nem teljesedett." - ez az irodalmi változat, amely a felnőtteknek jobban tetszik. A felnőttben már a nyelv teremtő ereje meggyengült, így sok támpontra van szüksége a fantáziájának, míg ha egy háromévesnek azt mondjuk: "Mi lenne, ha most az ajtón belépne egy farkas?" - már látja is, mert számára a szó még teremtő erővel bír.

A gyerekek különböző életkorban más-más mesét képesek befogadni. Egyszerű, egy szálon futó történetekből haladjunk a bonyolultabb, több szálon futó mesékig.

A megfelelő mese kiválasztását segíti, ha odafigyelünk arra, hogy mi magunk el tudunk-e mélyedni a történetben. Ha nem, akkor rossz a mese, vagy olyan rétegekben jár, ahova nem jutottunk még el. Az ilyen meséket nem tudjuk jól átadni a gyermekeknek.

Hogyan meséljünk?
Feltétlenül olvassuk el a mesét, mielőtt mesélni kezdjük a gyermeknek. Próbáljuk meg fantáziánk segítségével a mese képeit felépíteni, s miközben meséljük, "lássuk magunk előtt" a képeket. Minél egyszerűbben - kevés hangsúllyal, mimikával - meséljünk, hogy a gyermek fantáziája is teret kapjon. Nagyon fontos, hogy a gyermek saját belső képeket hozzon létre mesehallgatás közben, - s ne képeskönyvet nézzen, - mert így teremti meg, éli át a lelki minőségeket.

Jó egy-egy mesét hosszabb ideig mesélni, hogy a gyermek elmélyülhessen annak világában, többször, biztonságos ismerősséggel átélhesse a mese minőségeit, feszültségeit, a feloldódást.
szm
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.