Az ideg-izom együttműködés már az újszülötteknél gyorsan fejlődik, és ezért hamar lehet észlelni változást a mozgásteljesítményben. Az első két évben négy kiemelkedő szakasz különíthető el. A negyedik hónap után az újszülött önkéntelen ritmikus mozgásai eltűnnek. Egyéves kora előtt kifejlődnek a gerincvelő felső szakaszán a szándékos, akarattól függő mozgások, viszonylag csökken az aktivitás a csípőben és az alsó végtagokban.

Az ideg-izom együttműködés már az újszülötteknél gyorsan fejlődik, és ezért hamar lehet észlelni változást a mozgásteljesítményben. Az első két évben négy kiemelkedő szakasz különíthető el. A negyedik hónap után az újszülött önkéntelen ritmikus mozgásai eltűnnek. Egyéves kora előtt kifejlődnek a gerincvelő felső szakaszán a szándékos, akarattól függő mozgások, viszonylag csökken az aktivitás a csípőben és az alsó végtagokban. Egyéves kor után nő a gerinc alsó szakaszához tartozó régió aktivitása, majd elkezdődik az asszociációs folyamatok gyors fejlődése. Ezzel az egyszerű és közvetett társítások, a kondicionális, a szimbólumokkal asszociálás - beleértve a nyelvet is - válik lehetővé (a korai úszásoktatás feltételei).

Kimutatták, hogy ha a gyermekek számára 7-15 hónapos korban korlátozottak a mozgáslehetőségek, akkor az fejlődésben elmarad. Az első két év súlyos betegségeinek káros hatása lehet még a személyiség alakulására is.

A gyermek mozgásfejlettsége másfél éves kortól lehetővé teszi az önálló cselekvést. Növekedésének üteme fokozatosan csökken, ezzel szemben egyre többféle mozgást tud végrehajtani.

Az 5 és 7 évesek csoportjának mozgásfejlettsége kielégítő. A fiúk ugrásban és dobásban, a lányok szökdelésben, szkippelésben, galoppfutásban tűntek ki.

5 éves kor után már alig alakulnak ki új, alapvető mozgásformák, viszont a meglevők csiszolódnak. A későbbi fejlődés üteme attól függ, hogyan foglalkoztatták a gyermeket az első évtizedben.

A magasság, a testsúly és a mozgásteljesítmény összefüggése a gyermekkorban kifejezett. Az azonos korosztályúaknál a testsúly jobban utal a mozgásteljesítményre, mint a magasság. Az erő szorosan összefügg a magassággal, alkattal, de a környezeti hatásokra jobban változik, mint a magasság. Ezzel kapcsolatban a nemi különbség is jelentős. Egyes kutatók összegezték a kéz szorítóerejét vizsgáló eljárások eredményeit. Megállapították, hogy a fiúk ereje 18 éves korig folyamatosan növekszik, a lányoknál viszont 14 éves kortól megtorpanás tapasztalható.

Gyermekkorban kifejezett a testsúly és az izomerő közötti összefüggés. Az azonos korúaknál a testsúly jobban utal a jobb mozgásteljesítményre, mint a testmagasság. Megállapították, hogy az izomerő a testsúllyal párhuzamosan növekszik. Ezért a gyermek növekedésénél az izomerő és testsúly összefügg.

A jobb kéz nagyobb szorítóereje az akcelerált lányoknál serdülőkorban átmeneti jellegű.

A nemi érés időszakában az erőnövekedés ugrásszerű fejlődése összefügg az izomösszehúzódás gyorsaságának növekedésével, az izomnak azzal a sajátosságával, hogy alkalmas huzamos statikus jellegű megfeszítésre. 11-12 éves korban valószínűleg még éretlen a vázizomzat a maximális, akaratlagos összehúzódásra, tehát az intenzív erőfejlesztésre. A nemi érés megindulásával a vázizomzat erőteljes formálódása azt mutatja, hogy 14-15 éves korban már megvannak a feltételek az izomerő hatásos fejlesztésére.

A gyorsasági erőteljesítmény (felugrás) és az érintett izmok, az alszárfeszítő és a combfeszítő izmok erejének növekedése egyenetlen, már a dinamikus erőteljesítmény és az érintett izomcsoportok erőszintje között kölcsönös összefüggés van.

A mozgásteljesítményben fontos szerepet játszó koordinációt objektív módon nem tudjuk mérni. Az viszont bizonyos, hogy bármely sportteljesítményben a koordinációnak fontos szerepe van. A koordináció terén 12-13 éves kortól megnyilvánulnak a nemi különbségek. Az ügyességi próbákon a lányok 14 éves kortól már alig, a fiúk még fejlődnek. Ez is az első 8-10 év jelentőségére utal a koordináció fejlesztésének fontosságában.

A lányok teljesítménye kisiskolás korban emelkedik, a maximumot futásban, ugrásban 18 éves korban érik el. Dobásban viszont még kis változás előfordulhat. A kutatók utalnak arra, hogy a teljesítmények később azért stagnálnak, mert a lányok érdeklődése erősen csökken a testnevelés iránt. Ebben tehát nem az organikus, hanem elsősorban a motivációs okoknak van elsőrendű szerepük.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.