A késlekedõ tavasz miatt csak az elmúlt napokban lehetett hozzálátni a kertészkedéshez. Ha az idõ ilyen marad, mint amilyen ezen a hétvégén volt, a természet pillanatok alatt felébred, s az idõszerû kerti munkákat azonnal el kell végeznünk. Hol is kezdjük...
· elõször metsszük meg a díszfákat, díszcserjéket, szõlõt, gyümölcsfákat - még rügypattanás elõtt.
· ha szükséges, végezzünk a gyümölcsösben lemosó permetezést - még rügypattanás elõtt.
· ha a sok esõ miatt elmaradt a tervezett õszi gyümölcstelepítés, ültessünk gyümölcsfát most, ahogy ki tudunk menni a telekre, s a föld is alkalmas lesz az ásásra.
· tisztítsuk meg az évelõágyást, a sziklakertet a lehullott, elszáradt levelektõl. Vágjuk vissza a növényeket, ha kell tövig. Ha a fagy kicsit megcsípte a hajtásokat, akkor azokat is vágjuk le.
· ha tartósan enyhe lesz az idõ, bontsuk ki a téli szalma vagy földtakarásból a rózsatöveket. A futórózsákat csak akkor metsszük meg, ha ágai zavarnak, útban vannak. Ha a töveket tavaly telepítettük, a hajtásokat két rügyre vágjuk vissza. A futórózsák nem virágoznak a visszavágás évében. A bokorrózsákat 2-3 szemre, rügyre metsszük vissza minden évben.
· ha õsszel elmaradt a trágyázás vagy úgy éreztük tavaly, hogy kevés a tápanyag a talajban, vegyünk szerves-vagy mûtrágyát és kapáljuk be a földbe. A trágyát a gyökerek közelébe kell juttatni. 5-6 cm mélyre a vetõmagvaknál és 10 cm mélyre a palántáknál. Négyzetméterenként 3-4 kg érett istállótrágyával számoljunk vagy 6 dkg ammóniumnitrát + 6 dkg szuperfoszfát + 6 dkg kálisó adaggal. Ha kombináljuk a kettõt, akkor 1,5-2 kg istállótrágyához adjuk a szükséges mûtrágyát.
· kicsit megkésve bár, de most jött el az ideje a zöldségfélék, virágmagvak vetésének is.
Most nézzük kicsit részletesebben a díszcserjék metszését.
A cserjék metszésekor fontos tudnunk, hogy mikor és milyen ágakon virágzik növényünk.
- ha a virágok a vesszõk oldalán nyílnak tavasszal vagy nyár elején, akkor ezeket a cserjéket kora tavasszal nem szabad megmetszenünk, mert a virágkezdeményeket is levágnánk. Csak virágzás után kell a vesszõket felére, negyedére visszavágni. Tavasszal a letört és elöregedett vesszõket távolítsuk el. E csoportba tartozó növények: az aranyvesszõk – Forsythia sp. a rózsaloncok – Weigela sp. a boglárkacserjék – Kerria sp. a téli jázmin – Jasminum nudiflorum, a gyöngyvirágcserjék – Deutzia sp. a korai tamariska – Tamarix tetrandra, a jezsámenek – Philadelphus sp. a díszmandulák – Prunus tenella .
- azt a cserjét, amelyiken a virágok azokon a hajtásokon nyílnak nyáron vagy kora õsszel, amelyiket a növény abban az évben nevelt, tavasszal bátran metszhetjük. A vesszõket tövig, a vastagabb ágakat elég részben visszavágni. Ezt kell tennünk a mályvacserjével – Hibiscus syriacus, a sudárzsájával – Perovskia sp. a nyári tamariskával – Tamarix petrandra, a cserjés pimpóval – Potentilla fruticosa, a labdarózsával – Viburnum opulus ’Roseum’, kékszakállal – Caryopteris sp. a nyári orgonával – Buddleia sp. a fagyallal – Ligustrum sp. az orbáncfüvel – Hypericum sp. a hortenziával – Hydrangea macrophylla, a barátcserjével – Vitex agnus-castus.
- vannak cserjék, amelyeken a virágok a vesszõk csúcsán fejlõdnek ki már az elõzõ évben. Ezeket tavasszal szintén nem szabad metszeni, mert a virágzást is tönkretennénk. Virágzás után ritkítsuk a bokrokat, s az ágak egy részét néhány rügyre vágjuk vissza. Ide tartoznak az orgona – Syringa sp. a bangiták – Viburnum sp.
- ha a virágok az ágakon fejlõdött termõrészeken nyílnak tavasszal - mint például a borbolyáknál – Berberis sp. japánbirsnél – Chaenomeles sp. díszalmánál – Malus sp. díszcseresznyénél – Prunus sp.- akkor a növény ágait tavasszal vágjuk vissza, ha szükséges. A hosszú vesszõket felére metsszük vissza, és ritkítsuk a koronát. Így a következõ évi bimbók kifejlõdését elõsegíthetjük.
Ne metsszük a liliomfát – Magnolia sp. a cserszömörcét – Cotinus sp., a fás bazsarózsát – Phaeonia sp. az ecetfát – Rhus sp. a rododendronokat – Rhododendron sp. Azalea sp.
A talajtakaró növényeket sûrûbb elágazódásra bírhatjuk, ha az ültetés utáni elsõ egy-két évben tavasszal és nyár elején visszavágjuk õket. Ilyenek pl. a kúszó madárbirsek – Cotoneaster sp.
A kúszócserjéket az elsõ évben két-három rügyre vágjuk vissza, majd ha öt-hat ága kifejlõdött, engedhetjük kapaszkodni. Ezután már csak ha szükséges - ha túl sûrû - tavasszal és nyáron nyúljunk a növényekhez. (Futórózsa, vadszõlõ, kúszóloncok)
A tavaly ültetett cserjéknél még egységesen kell metszenünk. Az elõzõ évi hajtásokat a negyedére vágjuk vissza. Így bokrosodik növényünk és a következõ években erõteljesebb lesz.
A sövényeket évente kétszer metsszük, tavasszal és júniusban. Tavasszal az elõzõ évben növekedett vesszõket kb. 5 cm hosszúságúra vágjuk vissza. Az erõsebb ágakat akár 10 cm-re is meghagyhatjuk. Fontos, hogy a sövény keresztmetszetben trapéz alakú legyen. Így alul szélesebb lesz és ott is éri a nap. Megakadályozhatjuk a felkopaszodást. Júniusban a második metszéskor felére vágjuk vissza a újonnan nõtt hajtásokat. Ha erõsebb, vastagabb ágakat vágunk vissza, fontos, hogy elõsegítsük a gyors sebelzáródást, regenerálódást és megakadályozzuk a fertõzést. Ne feledkezzünk el a faplaszt használatáról. Ez a faiskolákban spray és kenhetõ paszta formában is kapható.
[email protected]
A késlekedõ tavasz miatt csak az elmúlt napokban lehetett hozzálátni a kertészkedéshez. Ha az idõ ilyen marad, mint amilyen ezen a hétvégén volt, a természet pillanatok alatt felébred, s az idõszerû kerti munkákat azonnal el kell végeznünk. Hol is kezdjük...
Tetszett a cikk?



