"Isten hosszú lódenkabátban sétálgatott az édenkertben. Aztán észrevette, hogy Ádám, meg Éva bűnbe estek, és gyorsan kihúzta őket belőle, de azzal a mozdulattal ki is hajította őket a paradicsomból." (idézet egy gyerekkori dolgozatból)

"Isten hosszú lódenkabátban sétálgatott az édenkertben. Aztán észrevette, hogy Ádám, meg Éva bűnbe estek, és gyorsan kihúzta őket belőle, de azzal a mozdulattal ki is hajította őket a paradicsomból." (idézet egy gyerekkori dolgozatból)

A gyerekek néha furcsa képet alkotnak Istenről. Karácsony közeledtével egyre több kérdés merül fel bennük. Hol lakik az Isten? Miért nem látom? Ilyeneket kérdeznek. Sok szülő, akinek magának sincs igazán kialakult világképe, nem is tud hirtelen válaszolni a kérdésekre. Elsiklik felette, vagy valami - saját gyermekkorában hallott - válasszal elégíti ki kíváncsi csemetéje fantáziáját.

A templom az Isten háza
Itt lakik Isten? Kérdezték a gyerekek egy pap bácsitól egy karácsony előtti tévéműsorban. A pap bácsi - idős ember, akinek még soha nem volt gyereke - igennel felelt. A gyerekek, akik köztudottan nem buták attól, mert kicsik, persze nem hitték el. Nem látták. Hogy magyarázhatjuk meg a gyerekeknek, hogy a templom miért az Isten háza? Hogy magyarázhatjuk el a közös ima erejét? Szavakkal sehogy. Csak megtapasztaltatni lehet a gyerekkel.

Jóságos bácsi, vagy a szívben lakó fantom?
Isten, szakállas, lódenkabátos bácsi, akit angyalok kara vesz körül és valahol "fent" a mennyországban lakik. Sok kisgyermek képzeletében így él. Ha megkérjük a gyerekeket, hogy rajzolják le Istent, a kísérlet eredménye izgalmas lesz. Szinte mindenki emberi alakot rajzol, mert az Úr "saját képére teremtette" az embert. Vagy mert a szülők elbeszéléséből, a tévéből, rádióból, papoktól így ismerte meg. Érdekes lenne ugyanerre megkérni az Iszlám világban egy óvodás csoportot és Kínában szintén. Egy Krisna hívő család kislánya Istent sok karú bácsikaként ábrázolta, aki felhők közt ül, és puttó szerű angyalkák ülik körül. Milyen kavarodás lehet a keresztény kultúrkörben, de Krisnás családban felnövő gyermek gondolataiban?

A megszemélyesített jó
- Istent bármire meg lehet kérni. Teljesíti a kívánságokat. Nem is Isten, inkább a Jézuska, majd karácsonykor. Jézuska "jó fej" kár, hogy megfeszítették. De aki az ajándékot hozza, az inkább a kisjézus. Ha este imádkozol, akkor teljesíti a kívánságodat. - így mesélt Istenről Robi, aki még nem iskolás, de majdnem. Sok gyerek valami kívánság-automatának tekinti az imádságot, és ha nem teljesül a kívánsága, akkor haragos lesz a Kisjézusra, aki nem is, az, akit megfeszítettek, hanem a másik.

A megszemélyesített gonosz
- Isten magához szólította a nagyit. Isten meg fog büntetni, ha ezt, vagy azt csinálod! Tudod, Istennek imádkozni kell mindig minden percben, mert haragos lesz. - mondja Mária, aki egy vallásos katolikus család gyereke. A családban nem divatos kimutatni az érzelmeket. Mindenkit "szeretni kell", a harag és a düh rossz érzésnek számítanak, melyeket Isten büntetése súlyt. Mária nem vállalhatja az érzelmeit, mert azok szelektáltak, rosszak, vagy jók. Naponta átéli, hogy Isten miatt nem értik meg őt a szülei.

Kicsoda az Isten?
- Klárika, szereted Istent? - kérdezte úgy 25 éve egy néni az ABC előtt lélekgyógyászunkat. Klárika akkor még kislány, így felet: - Nem tudom, mert még nem beszéltem vele!
Klári akkor még soha nem halott arról, hogy Isten létezik. A néni pedig a felháborodástól elfúlt hangon leteremtette. Szegényke nem értette, miért volt szemtelen, mikor nagyon udvariasan válaszolt. Azóta keresi a kérdésre a választ: Kicsoda Isten? A választ mi is keressük, biztosat még nem mondhatunk, de arra rájöttünk, hogy sem nem abszolút jó, sem nem gonosz, sem nem bácsika, aki a felhők közt lakik.

A gyerekek általában még nem tudják, hisznek-e egyáltalán. A valóság és mese közti határon villongva hol hisznek, hol nem. Nem érdemes erőltetni őket és főleg nem helyes kényszeríteni őket egyetlen felekezetbe sem. A szülők példájának fontos szerepe van. Mégsem érdemes megharagudnunk, ha evangélikus kisgyermekünk kamaszodva egyszerre csak felveszi a Krisna tudatot, és Somogyvámosra költözik. A szülők a saját példájukkal és nem szavaikkal nevelnek. Nagyon nehéz elfogadni, ha a gyermekünk más vallást választ, megtagadja a tőlünk örökölt világképet, de ha a saját útján érzi magát, tegyen szíve szerint. A szülők gyakran elfelejtik, hogy a vallás szabad, a belső hit pedig irányíthatatlan. Vagy mégsem? Mitől működnek a szekták? Fórumunkon erről sokat beszélgetnek az olvasók. Nem lehetünk döntéshozók, csak kérdésfelvetők.

Végezetül néhány bájos gyerekszáj Istenhez, Istenről:

  1. "Talán Káin és Ábel nem ölték volna meg egymást, ha lett volna külön szobájuk. A testvéremmel ez nálunk működik."
  2. "Ha figyelsz vasárnap a misén, megmutatom az új cipőmet."
  3. "Lefogadom, hogy nehéz neked minden embert szeretni a világon. Az én családomban csak négyen vagyunk, de nekem még néha ez is nehezemre esik."
  4. "Az iskolában tanultunk arról, hogy mi mindent csinálsz. De ki csinálja helyetted, amikor szabadságra mész?"
  5. "Te tényleg láthatatlan vagy, vagy ez csak trükk?"
  6. "Igaz az, hogy apu nem kerül a Mennyországba, ha otthon azokat a szavakat használja, amiket bowlingozás közben szokott?"
  7. "Tényleg úgy képzelted el, hogy a zsiráf úgy nézzen ki, vagy csak baleset volt?"
  8. "Egy esküvőn voltam, és ők a templomban csókolták meg egymást. Jó ez így?"
  9. "Kérlek küldj nekem egy pónit. Még soha nem kértem semmit senkitől! Te utána tudsz nézni."
  10. "Ha mi valamikor tényleg visszatérünk másvalakiként, kérlek, hogy én ne legyek Horváth Kriszti. Őt ugyanis utálom."
  11. "Miattam nem kell aggódnod. Mindig alaposan körülnézek."
  12. "Néha akkor is gondolok rád, amikor nem imádkozom."
  13. "Azok közül az emberek közül, akik neked dolgoznak, nekem Noé és Dávid a legszimpatikusabb."
  14. "A bátyám elmesélte milyen a szülés, de nem hangzott túl jól. Csak viccelt, ugye?"
  15. "Én is 900 évig akarok élni, mint az a fickó a Bibliában."
  16. "Azt tanultuk, hogy Thomas Edison találta fel a világosságot. Később azt mondták, te csináltad. Szerintem ellopta az ötletedet."
  17. "Nem hittem volna, hogy a narancssárga megy a lilához. Aztán kedden láttam a naplementét, amit csináltál. Tuti volt."


Ha valaki tudja a kérdésre szóló biztos választ, feltétlen tudassa velem. Még nem tudom, hogy elhiszem-e. Abban már biztos vagyok, hogy arra a kérdésre, hogy hiszek-e Istenben, határozott igen a válaszom.

Tóth Zsuzsa
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.