
Nem először merült fel, hogy gumióvszer helyett a nők helyezzenek fel maguknak valamilyen gélt, ami megvédi őket a fertőzésektől és a terhességtől. Számos anyaggal kísérleteztek, de csak kevés jutott el az embereken folytatott klinikai kísérletekig és azok sem váltak be. A nők nem szerették használni őket, vagy vírusölő hatásuk nem tartott ki elég sokáig.
A Utahi Egyetemen is folytattak kísérleteket, 2006-ban már azzal az anyaggal is, amelynek továbbfejlesztett változatáról a napokban jelent meg a tanulmányuk az Advanced Functional Materials című szaklapban.
Az új anyag a korábbiaktól eltérően nem úgy hat, hogy a környezet ph értékét megváltoztató ondó megjelenésének hatására vírusölő szerek szabadulnak fel belőle. Ez ugyanis eddig soha nem bizonyult elég hatásosnak.
A kevésbé savasra váltó környezet hatására ez az anyag nano szinten megváltozik: a molekulái összekapcsolódnak, a gél félig-meddig megszilárdul és hatásosan elzárja az útját még a kisméretű HIV vírusoknak is.
A Utahi Egyetemen közleménye szerint a gél két kulcsösszetevője ondó jelenlétében polimerizálódik, azaz a kis molekulák láncokká állnak össze. Az így kialakuló háló lyukai 30-50 nanométeresek, amin már nem fér át a nagyjából 100 nanométeres HIV vírus. A spermiumokról már nem is beszélve, ezek ugyanis nagyságrendekkel nagyobbak.
A biztonság kedvéért a gél vírusölő szert is tartalmaz.
A jobb gél sem oldja meg azonban az egyik fő problémát, amibe a kutatók már 2006-ban belebotlottak: a nők egy része egyszerűen nem volt hajlandó használni. Az sem egyértelmű, mi ennek az oka: hirtelen jött a szex, és nem volt idő felhelyezni a gélt, vagy szégyellték használni, esetleg csak nem hittek benne.
(Az egyik képen a gél látható mikroszkóp alatt, a csapdába ejtett rózsaszín részecskék nagyjából 100 nanométeresek, a másik fotón a kutatást vezető Patrick Kiser.)
aqui.la



