Kérdés: Helló! Nekem sikerült 5 kg-t leadnom ANDI-UPDATE segítségével. Ő a főnököm és kicsit rám szállt. De minden rosszban van valami jó…, most igyekszem megtartani, kevesebbet eszem. Valamint én is hatalmas selejtezést csináltam a szekrényekben, több zsák ruhával és egyéb dolgokkal örvendezetve meg az ismerősöket, rokonokat. Ez kicsit meg is nyugtatott és jó volt látni, hogy örömet szereztem nekik. Még némi idő kell és teljes lesz a rend kívül-belül! :-) Puszi: JUDIT !
Lelkes hangvétel, öntudatos összeszedettség, teljeskörű kihegyezett figyelem, duzzadó energia, és a tévedhetetlenségnek valami eufórikus diadalittas érzése. Ez áradt minden sorból és nem véletlenül toltam, csak toltam a válasz elküldéstét. Azt éreztem, hogy ilyen írás minden újságban van, életmódmagazinok harsognak a tökéletes fogyókúrák tömkelegétől, a választék irritáló: van 3-4-5-6-14 és még sok napos, egészen 90 ig. tudjátok, hogy maximalista vagyok így persze én ezt választottam, a megpróbálós hosszút, annak minden előnyével és hátrányával.
Szónokoltam, hogy ebben lehet enni, csak ki kell várni a 4 naponkénti lehetőséget a csokira a tésztára a húsra, szóval hogy megmaradnak az ízek a szagok, az élmény az evés.
De a fogyókúrában soha nem ezek a dolgok a nehezek, hanem maga a fogyókúra, a szabályok szerinti korlátozás válik unalmassá, aztán dühítővé...
Jelentem, mindenki hazudik, aki azt meri mondani, hogy csak csinálja, csak csinálja, hogy képes, és hogy sosem jön a megtorpanás.
Igen én most itt totyogok benne és azt érzem egyre erősebben, hogy ez jó, hogy így az igazi, hogy ez a mérhetőség.
Azt hiszitek, magyarázom a bizonyítványom? Hogy mentegetem magam? Lehet, de az is biztos, hogy erre szükség van. ez egy egyszerű megjátszástól mentes emberi lépés. Kell a megtorpanás, hogy legyen ez az újralihegés ideje, a fájdalomé, a megint duzzadó lábaké, a nehezebb emeleteké, a viszonyítás öröméé, hogy az, amikor nem ez van, az mennyivel felemelőbb, könnyebb, és egyszerűbb. hogy ettől kezdve megint jelentsen sikert, örömöt az eredmény, és a vele együtt érkező súlytalanodás, és itt nem csak a konkrét kilókra, mit kilókra, dekákra, garmmokra gondolok ... hogy ne teher legyen a mindennapi testedzés, hiszen, szerencsére a jóidővel bővül a lehetőségek sora. Mennyivel élvezetesebb bringára pattanni és beszívni az erdő illatát, nézni a tájat, mint az edzőterem levegőtlen discozenéjében tekerni a szobabiciklit, a strandok is mindjárt nyitnak, de egy egyszerű séta is kápráztató látvánnyal és élményekkel ajándékozhat meg.
Jó, jó, a fent említett lelkes cikkben arról is hosszan írtam, hogy a közvetlen környezet rendbeszedése is jóleső szükségként jelentkezik ilyenkor, de ez lehet, hogy csak előbbrehaladott generációknál van így, mert ha jól emlékszem 20 évvel ezelőtt frászt kaptam anyukám tavaszi nagytakarítós ötleteitől, és ettől az évszaktól nagyonis másfajta gondolataim jöttek elő. Már tudom persze, hogy az is csak a megújhodás vágyának egyik formája volt.
Szóval a megtorpanás csak pillanatnyi és máris folytatódhat az elkezdett tavasz. Hozzuk egyensúlyba a lelket a testet a külsőt, és ez csak törődést és odafigyelést jelent.
Innentől máris egy ezós-csajos honlap lelkesítő cikkét olvassátok, hiszen buzdítalak benneteket egy kis rendszeres meditációra, ami kimerülhet egy reggeli és esti napvégiggondolásban, programok, érzelmi viszonyok, tennivalók és véghezvitt dolgok számbavételében. Ahhoz, hogy ez könnyedén menjen, formában kell tartani a testünket. Hogy mivel érjük el, az teljesen egyedi, személyre, testreszabott program, amit mindenkinek saját magának kell kiválasztani. Van aki 1 km sétától boldog, van akinek ehhez napi 50 km biciklizés kell. A lényeg az egyensúly elérése, az egyéni balansz, az elégedettség jóleső, megnyugtató érzése.
Mindezekre figyelni meg egyszerűbb akkor, ha a rendetlen környezetünk nem akaszt ki az összevisszaságával, rendszertelenségével. Szóval íme a tanmese összeállt, de valahogy kereknek érzem és visszafele is működik. Jelzés ha a lakásban eluralkodik a kupleráj, ha lángvágóval lehet utatnyitni a konyhából a nappali irányába a sok szertehagyott holmiban. akkor ott valami felborult, vagy csak kicsit megtorpant, és kapaszkodni is többfelől lehet. Holnap reggel például nem vad edzéssel és nemevéssel folytatom a fogyókúrámat, hanem kicsit rendbeszedem az előszobát, megtisztítok 4 ablakot, rendszerezem a papírkupacot a konyhaasztalról, leviszem a szemetet, billegetem lassan befele magam a karámba, tudjátok abba, amilyenekből a versenylovakat, vagy az agarakat indítják... és ha elsimultak az úton az akadályok, ha visszaáll a rend, akkor nyílhat az ajtó, és ismét ellőhetem a startot, feszülnek az izmok, remegtet az adrenalin, és végre újra a pályán... mit nekem az a pár érkező akadály..mikor velem van az erő:-)
Szép tavaszt mindenkinek, és továbbra is várom a kérdéseket, bármiről. Fogyásról, pasikról, csajokról távoli tájakról, meditációról, vagy ami éppen eszedbe jut.
Falusi Mariann



