
A „vajlevél” kezdetben csak az uralkodóházra és beszállítóira vonatkozott, de érvényét nem sokkal később nagyvonalúan kiterjesztették a lakosságra is. Így tehát jogosan állíthatjuk, hogy egy pápa is közreműködött a stollen ma is használatos receptjének kialakulásában. A hagyomány szerint a szászországbeli Torgauban élő Heinrich Drasdo udvari péktől származott az ötlet, hogy az adventi böjtben fogyasztott szegényes kalácsot karácsonyra különböző ínyencségekkel, például aszalt gyümölcsökkel gazdagítsák. Így született meg a böjti kalácsból a ma is ismert ünnepi gyümölcskenyér.
Hozzávalók:
15 dkg margarin
15 dkg cukor
5 tojás
25 dkg liszt
fél csomag sütőpor
20 dkg szárított gyümölcs /lehet bármilyen - minél több fajta, annál jobb/
1 citrom reszelt héja
5-5 dkg apróra vágott dió, mogyoró vagy mandula
5 dkg darabolt étcsokoládé
2 evőkanál rum vagy rumaroma
Elkészítés:
1. A szárított gyümölcsöket vágjuk apró darabokra. Keverjük össze a mazsolával, a dióval, és locsoljuk meg a rummal. Tegyük félre állni.
2. A margarint keverjük habosra a cukorral és az 5 egész tojással.
3. A lisztet keverjük össze a sütőporral és a lereszelt citromhéjjal majd adjuk a vajas masszához. Jó alaposan keverjük össze.
4. A szárított gyümölcsökre szórjunk 2 evőkanál lisztet, és jól forgassuk bele, hogy a gyümölcsök ne süllyedjenek majd le a tészta aljára.
5. Fakanállal keverjük bele a gyümölcsöket a tésztába
6. Nagyon alaposan kivajazott és liszttel kiszórt, hosszúkás sütőformába öntsük bele a tésztát, és előmelegített sütőben /kb. 200 fok/ süssük meg 40 perc alatt.
Még melegen borítsuk ki, majd csavarjuk konyharuhába, amíg kihűl.
Nagyon szép, ha még forrón megszórjuk porcukorral...



