A jótékonysági célú rendezvány támogatottja a Superar, amely képzett zenészek segítségével biztosít ingyenes művészeti képzést és a kulturális életben való aktív részvételt gyermekek és fiatalok számára. Céljuk, hogy az aktív muzsikálás sokrétű, pozitív hatása minden gyermekhez és fiatalhoz eljusson, függetlenül kulturális, vallási, nyelvi és szocioökonómiai hátterétől. A Superar jelenleg hét európai országban több, mint 4500 résztvevő gyermekkel és fiatallal dolgozik, iskolákkal, szociális és kulturális intézményekkel együtt. A zenészek és résztvevők közti kölcsönös tanuló folyamat, valamint a 25 Superar helyszín közötti tapasztalatcsere hozzájárul ahhoz, hogy „összekötő hidak” épüljenek, leküzdve a határokat és a nehézségeket az élet minden területén. Délután 4-kor a Fény Ünnepe látogatói élőben is találkozhatnak a superarosokkal.

Őket a követi a színpadon a Makám, a világzene nemzetközileg elismert hazai követe. A zenekar korszakain átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése.
A Krulik Zoltán alapította együttes kezdetben az etno-avantgard kelet-közép- európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot (1984 -1990) finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. A zenekar legújabb korszakát tematikus, vokális lemezek sora jelzi. Az utóbbi egy évtizedben Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Herczku Ági, Lázár Erika voltak a Makám énekes szólistái.

A délelőtti előadás: A suszter manói. A Grimm-mese feldolgozását a Hahota Gyermekszínház adja elő, kb. egy óra hosszú a program.
Egyszer egy becsületes suszter nagyon elszegényedett. Olyan nagyon, hogy már nem is meredt mása, mint egy cipőre való anyaga. Egy este is, ahogy szokta, kikészítette a maradék bőrt, hogy másnap elkészítsen belőle egy cipőt. De aznap, az éj leple alatt, manók látogattak a cipész műhelyébe és elkészítettek reggelre a szép pár lábbelit. Így ment ez estéről estére, egyre több cipőt készítettek a suszternek, aki újra jómódban élhetett. Nem is volt hálátlan a cipész és a felesége, cserébe ruhákat varrtak a manóknak, és azzal lepték meg őket.
Na de kik is ezek a manók? Ők csak egyszerűen manók? Akik csak jót szeretnének? Vagy mit, is kit hívhatunk még "manónak"? Barátságot? Jó szándékot? Önzetlenséget? Vajon hozzánk is ellátogatnának a manók? Vagy akár én is lehetek "manó"?
Az előadás végén Viktor óvóbácsi ajándék lufikarkötőket készít a gyerekeknek.
A Fény Ünnepére jegyek IDE KATTINTVA válthatók!




