
A közösség az alapítást követően szépen gyarapodott, s 2000-re már több mint 10 fiatal magyar család lakott itt saját tanyáikon gyermekeikkel. Ekkor határozták el, hogy teljesen saját erőből, minden külső támogatás nélkül saját templomot építenek. Az épület Szigeti Gyula tervei alapján valósult meg, s építészetileg igazi különlegesség, hiszen egyszerre hordozza magán a hindu és a hagyományos alföldi építészet stílusjegyeit. Éppen ez volt a szándéka az itt élőknek, akik gyakran idézik Kőrösi Csoma Sándor híres szavait.
„ Nincs még egy nemzet, amely annyit meríthetne az indiai kultúra tárházából, mint épp a magyar.”
Bár Nandafalva nem része a turisztikai útvonalaknak, nem is hirdetik sehol, mégis nap, mint nap érkeznek látogatók, akik sétálnak a templom körüli szentélyparkban, és elbeszélgetnek a helyiekkel. Kérésre és időpont egyeztetéssel a templom belülről is megnézhető, sőt akár a rendszeres napi szertartásra is be lehet ülni.
Természetesen belépőjegy nincs, a látogatás teljesen ingyenes.
A templom belső tere nemrég kapta meg végső formáját. A mennyezeti freskó elkészítésére Krasznai Barbara portréfestőt kérték fel.

Barbara, mint elmondja, megtisztelőnek találta a felkérést. Ő maga is nagyra becsüli és csodálja az indiai vallást és kultúrát, de egy ilyen terjedelmes méretű képsorozat megfestése ennek ellenére is nagy feladatnak tűnt.
A közösség elképzelése az volt, hogy Visnu 10 legfőbb földi alászállását (avatárok) jelenítsék meg a festmények. Az avatár szót ma már szinte mindenki ismeri, mióta David Cameron filmjének ezt a címet adta. Ez eredetileg egy indiai kifejezés, Istennek a világba alászálló formájára utal.
A templomba belépve rögtön szemünk elé tárul a mennyezetet fedő alkotás. A tíz ábrázolt személy közül egyet rögtön felismerünk. Csodálkozunk is, hogyan kerül Buddha a hindu templomba. Mint Barbara elmondja, a hinduk őt is isteni avatárként tartják számon, aki egy meghatározott cél érdekében szállt alá.

A mennyezeti képek felülről megvilágíthatóak, s a látvány igazán impozáns.
Mint megtudjuk, az előkészítés, anyaggyűjtés és a vázlatok elkészítése egy évig tartott, csak azután került sor a végleges kép megfestésére. Amikor minden elkészült, egy felemelő, hangulatos ünnep keretében szentelték fel az alkotást.
Azóta már rengetegen látták, hiszen a templom minden látogatója rácsodálkozik, mindenkit érdekel, kiket is ábrázolnak a képek. Barbara arra a legbüszkébb, hogy neves idős hindu mesterek is látták, akik Indiából érkeztek, és nekik is elnyerte tetszését.
Barbara az elmúlt évtizedekben a festészet több területét is kipróbálta. Vannak tehetséges tájképfestők, van, akit a geometrikus vagy a szürreális festészet vonz. Őt az ember ábrázolása. a portréfestés ragadta meg leginkább. A keleti kultúrák illusztrálásával máskor is próbálkozott már, egy Szeged környéki szabadidőközpont falait is ilyen hangulatú képei díszítik.




Akit a portréfestés érdekel, itt nézheti meg Barbara portréit.
Nandafalva néhány fotón:






