Az óraátállítás gondolata a 18. században született meg Benjamin Franklin jóvoltából. Az ő javaslatára vezették be 1784-ben energia-takarékossági okból a tavaszi átállást. Az Európai Uniós országok hét éve döntöttek úgy, hogy az órák évenként kétszeri átállítását tovább folytatják. S hogy miért?
Az óraátállítás komoly energiákat spórol meg: kb. 200 gigawatnyi villamos áramot, ami egy nagyobb város évi villamos energiájának felel meg.
Az órák visszatekerésén túl, ilyenkor fokozottan kell figyelni, hiszen ebben az időszakban az immunrendszer legyengül, teljesítményünk visszaeshet, mert belső óránk nehezebben áll át. A napos órák csökkenésével párhuzamosan kedélyünk is megváltozhat: pszichiáterek szerint az óraátállás egyúttal a téli depresszió szezonnyitója is.

Angliai tanulmányok szerint évente majdnem félezer baleset történik az átállítást követően, hiszen a vezetők nehezen alkalmazkodnak a korai sötétedéshez. Sőt, megfigyelhető, hogy átállítás után egyébként is hajlamosabbak vagyunk különféle baleseteket elszenvedni.
Nem árt tehát résen lennünk!



