
Bűnbánati felkészülés
Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie a húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét. A 7. századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés: ezen a napon az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. Miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból.
A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére szórtak hamut, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma ez utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára.
Kapcsolódó cikkek
Egyszer szabad jóllakni
Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta a nagypéntekkel együtt szigorú böjti nap a katolikus hívek számára. Ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A 40 napi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart.



